Vállalkozói fórum Monoron

A magyar gazdaságban 1998-ban elhatározott hangsúlyeltolódásnak az volt a lényege, hogy elkezdődjön az a folyamat, amelyben egyre inkább lehet a belső növekedési tényezőkre építeni - mondta Varga Mihály csütörtökön Monoron, a helyi polgári egyesület vállalkozói fórumán.

Dátum: 2002-02-21 19:00:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=327
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:18:22.230463, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A pénzügyminiszter hozzátette: ezt a változást az indokolta, hogy a világgazdaság esetleges lassulásakor a honi gazdaság kisebb mértékben essen vissza, vagy gyorsabban tudjon regenerálódni.

Varga Mihály a gazdaságnak lendületet adó "belső motorok" közül elsőként a lakásépítést emelte ki, amelynek fejlesztő hatása van az építő- és építőanyag-iparra, a kereskedelemre, valamint a szállításra.

A kormány - hogy az építkezési kedv ne csökkenjen - a jelzáloghitel, a kamattámogatások bevezetése és az adókedvezmények biztosítása után újabb könnyítéseket tervez - tette hozzá.

Második belső növekedési tényezőként az útépítést jelölte meg, ahol - mint fogalmazott - szintén szükség volt egy filozófiai váltásra. Ennek lényege, hogy Magyarországon magyar vállalkozás fővállalkozóként is végezhessen ilyen munkát - mutatott rá.

A fővállalkozói szerep azzal is jár, hogy magyar cég immár referenciamunkát tud felmutatni, ezáltal eséllyel pályázhat Jugoszláviában, Romániában vagy Ukrajnában hasonló beruházások kivitelezésére - jegyezte meg.

Varga Mihály további belső húzóerőként a turizmust, az idegenforgalmat és a gyógyturizmust említette.

A Széchenyi-terv kapcsán hangsúlyozta: a kormány feltett szándéka, hogy annak időtartamát a tervezett hat évről tízre növeli, míg a pályázat lehetőségeit kiterjeszti az egészségügyre, az agrárszektorra és a lovas turizmusra.

Varga Mihály a magyar államadósság mértékét firtató kérdésre elmondta: amíg 1991-1992-ben az államadósság a bruttó hazai termékhez viszonyított mértéke 80-82 százalék volt, 2001-re ez a mérték 53 százalékra csökkent. Az idén még mindig 740 milliárd forintot fordítunk az adósság kamattörlesztésére, és ez az összeg csaknem annyi, mint amit az adófizetők személyi jövedelemadóként a központi költségvetésbe befizetnek - mutatott rá.

Varga Mihály kedvezőnek minősítette, hogy Magyarország a magas kamatozású, rövid lejáratú hitelek helyett már egyre kedvezőbb kondíciójúakat tud felvenni, hiszen egyre jobb az úgynevezett hitelbesorolása.