Viktor Jerofejev: "A XX. század egyik legfontosabb eseménye"
Viktor Jerofejev orosz író szerint kétségtelenül forradalom zajlott le 1956-ban Magyarországon, s ha Oroszország végrehajtja még hátralévő ugrását a szabadság felé, akkor értékelni fogja azokat a szomszédjait, amelyek ezt nála előbb tették meg.
Dátum: 2006-10-22 14:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=66183
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:52:47.741583, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Magyarországon is népszerű orosz író az MTI-nek adott interjújában elmondta: a magyar forradalom nyitotta fel szemét a politikára kilenc éves korában. A párizsi szovjet nagykövetséget ugyanis - ahol szüleivel lakott, mivel apja kulturális tanácsos volt - vörös tojásokkal dobálták meg magyar emigránsok 1956 novemberében.
"Először láttam ilyen összeütközést. A vörös festékes tojássortűz nagy pánikot keltett a követségen. Kérdeztem apámat és anyámat, hogy kik a hajigálók? Azt felelték, hogy a magyarok. És én nagyon szerettem volna magyar lenni. Azok oldalán állni, akik a tojásokat hajigálták, az egész követséget vörösre mázolva" - emlékezett Jerofejev első politikai élményére érezhető nosztalgiával.
"Felnőtt fejjel" Jerofejev számára egyértelművé vált, hogy 1956-ban forradalom zajlott le Magyarországon. "Ez átgondolt (fellépés) volt felülről lefelé", nem pedig valamiféle spontán lázadás - értékelte az orosz író megfogalmazása szerint "a XX. század egyik legfontosabb eseményét", amely megmutatta: "az a nép, amely szabadságot akar, akkor is síkraszáll érte, ha gyakorlatilag nincs remény".
Az orosz hivatalos politika sok tekintetben máig sem határolódott el a szovjet örökségtől, és amíg ez nem történik meg, addig 1956 (értékelése) zavaros marad. Már senki sem szidja a magyarokat, de nem is dicséri őket senki. A hivatalos személyiségektől ma aligha lehet túl sokat várni - utalt Jerofejev arra a tényre, hogy a hivatalos Oroszország gondosan kerüli a forradalom minősítést az 1956-os "magyarországi eseményekkel" kapcsolatban.
Mindamellett Jerofejev bizakodott, szerinte "a történelmi tendencia elvezet oda, hogy Oroszország maga is végrehajtja még hátralévő, újabb ugrását a szabadság felé, és akkor értékelni fogja azokat az európai szomszédjait, amelyek nála előbb tették meg ezt az ugrást".
"Azoknak viszont, akik alkotó módon közelítik meg a szabadságot és általában az életet, ma is tiszta képük van 1956-ról" - vélte az orosz író, aki már ahhoz a nemzedékhez sorolja magát, amely sohasem támogatta a szovjet birodalmi politikát. Mint mondta, sokszor beszélt már Magyarországon ennek a politikának a "rémségeiről, (a magyar forradalom) leveréséről, (Jurij) Andropov (akkori budapesti nagykövet, későbbi szovjet vezető) szerepéről".
"Az 1968-as Prágai Tavasz elfojtása, s a többszöri lengyel események miatt (Leonyid) Brezsnyev kormányzását sem lehetett puha kommunizmusként jellemezni. Ez is kemény kommunizmus volt, (orosz) imperializmus vörös zászló alatt" - toldotta meg.
Jerofejev szerint az 1956-os forradalom leverésének - amivel Nyikita Hruscsov szovjet vezető megakasztotta az általa (Joszif Sztálin megtorló diktatúrája után) éppen csak beindított "olvadást" - fontos szerepe volt a másként gondolkodó mozgalom születésében is. Az olvadás, ami a kultúrában több könyvet, több filmet és kevesebb cenzúrát jelentett, "ment-ment mint egy vonat, de hirtelen lefékezték és mindenki kirepült valahova. Ez a szörnyű kiábrándulás, a tankok és halottak (látványa) a budapesti utcán, s a magyarok további elnyomása adta az egyik lökést a disszidens (rendszerbíráló) mozgalom kezdetéhez" - vélte Jerofejev.
Az orosz író azonban hangsúlyozta, hogy a történelmi borzalmak emléke nem gátolhatja a "személyes érdeklődésből, rokonszenvből fakadó, másfajta és más szintű" kulturális kapcsolatokat most, amikor minden a helyére került, s Magyarország az EU-ban és a NATO-ban van.
A Szovjetunió "visszataszítóan" lépett föl 1956-ban, de ettől még a magyar és az orosz kultúrában "van egyfajta közös életfelfogás, sajátos humor és excentrikusság, van valamiféle különleges világlátás, egy kis abszurd, egy kis groteszk, egy kis őrület. Ezeket a dolgokat nem szabad elveszítenünk" - mondta az író, aki nagyon büszke arra, hogy Orosz széplány című regénye bestseller lett Budapesten, ahol még az utcán is felismerik.
Mint mondta, Esterházy Péterhez és Konrád Györgyhöz fűződő barátsága "teljesen élő, s túl van bármiféle sorompón. Kollégák vagyunk, akik összeurópai dolgokat művelnek."
Végül Jerofejev helyeselte a magyar és a lengyel nép mai "felzúdulását" is, különösen fontosnak tartva "a civil társadalom politika feletti ellenőrzését azokban az országokban, amelyek átélték a kommunizmus hamis ideológiáját, korruptságát, hazugságait, lelkiismereti ámítását".
MTI - fidesz.hu