Orosz bírálat Gyurcsánynak

Egy orosz szakértő Gyurcsányt bírálta egy moszkvai hírportáloknak adott keddi interjúban.

Dátum: 2006-10-24 17:53:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=66307
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:54:28.569760, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Alexander Rahr német külpolitikai szakértő, aki a NewsInfo (www.newsinfo.ru) orosz hírportálnak nyilatkozott, felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy nyugati államok vezetői a mai magyarországi eseményeket nem értelmezik forradalomként, szemben az ötven évvel ezelőttiekkel. - Ha viszont Fehéroroszországban vagy Azerbajdzsánban történnének ilyen események, akkor Nyugaton nyomban olyan forradalomként írnának róluk, amely a társadalom alapjainak megingatására tör, a korrupt hatalom ellen irányul, és felváltását kezdeményezi. És tüstént felhívások hangzanának el a miniszterelnök távozására - fejtegette Rahr.

A magyarországi események Rahrt a nyugati demokrácia 1960-as évekbeli állapotára, jelesül az 1968-as párizsi diáklázadásokra emlékeztették. Vagyis a demokrácia fejlődése Magyarországon elérte azt a fokot, amikor a társadalom már szabadon kifejezheti elégedetlenségét az ország vezetőségével. Ezekben az eseményekben tehát nincs semmi igazán kirívó, és a magyar miniszterelnök éppen ezért aligha mond le a zavargások következtében - vélte a német elemző, aki rámutatott még egy különös egybeesésre: a magyar zavargások éppen akkor kezdődtek, amikor Magyarország Németországgal együtt készséget mutatott arra, hogy az orosz gáz közép-európai elosztó központjává váljon.

Rahrral szemben Oleg Barabanov, a nemzetközi kapcsolatok moszkvai egyetemének tanára úgy vélte a Sztrana.Ru (www.strana.ru) liberális hírportálnak nyilatkozva, hogy Gyurcsány Ferenc lemondása "logikus lenne, hiszen a (magyarországi) helyzet már kicsúszott az ellenőrzés alól. Végső soron találnak majd egy más, kompromisszumos figurát, hiszen nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök konkrét, személyes tettei" okozták a problémát - jósolta Barabanov.

Az orosz politológus szerint tágabb értelemben arról van szó, hogy a (kelet-)közép-európai politikai osztály nem tudta elfogadni a demokrácia nyugati normáit. Magyarország esete arról tanúskodik, hogy ezek az elitek formailag ugyan demokratává nyilvánították magukat és csatlakoztak a demokráciáért folyó kereszteshadjárathoz, de politikai gyakorlatukban nem váltak demokratává. Míg az 1990-es évektől folyton bírálták Oroszországot a demokratikus normák megsértéséért, saját praxisukban fennmaradtak ugyanezek a problémák, így az átláthatóság hiánya vagy korrupció - mondta Barabanov.

MTI - fidesz.hu