Vissza a jövőbe
Eddig kétszer irányította kormányfőként Észtországot Mart Laar. A kereszténydemokrata politikus Vissza a jövőbe című könyvének magyarországi megjelenése alkalmából el Budapestre.
Dátum: 2002-11-25 15:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6071
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:55:45.301123, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Amikor ez az interjú megjelenik, akkor jelentik be hivatalosan is Prágában a NATO-csúcsértekezleten, hogy Észtországot is meghívják az észak-atlanti katonai szövetségbe. Mit jelent Észtország számára a NATO-csatlakozás?
A csatlakozás nagy jelentőségű, és feltétlenül pozitív változást hoz Észtország életében, amiért rengeteget dolgoztunk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy most nyugodtan hátradőlhetnénk a fotelban, hiszen csak most kezdődik igazán a munka. Nemcsak azt akartuk elérni, hogy meghívjanak minket ebbe a szervezetbe - az Európai Unió esetében sem -, hanem azt is, hogy tevékeny részei legyünk ennek a közösségnek. Fel kell mérnünk, hogyan tudunk a leghatékonyabban részt venni a szövetség döntéshozatalában. Ezért legelőször is meg kell fogalmaznunk, hogy pontosan mik lesznek a nemzeti céljaink a NATO-n belül. Mint ahogy azt is, hogy hogyan tudjuk az érdekeinket hatékonyan képviselni. Az viszont biztos, hogy ha nem lennének nemzeti céljaink, akkor még nehezebb lenne majd a szövetségen belüli munkánk. Az igazi nagy változást tehát az jelenti, hogy a gondolkozásunkat kell átalakítanunk. Az új kihívások és lehetőségek így mindenképpen pozitív változást eredményeznek majd.
Észtország felkészült arra, hogy a NATO-hoz csatlakozzon?
Egyértelműen. A Pentagon még a legutóbb is kétségeit hangoztatta néhány tagjelölt ország esetében, de minket az egyik legfelkészültebbnek tartanak. A kedvező vélemény mögött nagyon kemény munka áll. Nem elég csak papíron jónak mutatkozni, ténylegesen is fel kell készülni a csatlakozásra.
Immár tizenegy éve, hogy 1991 augusztusában Észtország visszanyerte függetlenségét a Szovjetuniótól. Hogyan alakultak a két ország gazdasági és politikai kapcsolatai az eltelt évtizedben?
Nem mondhatnám, hogy valaha is túl jó viszonyban lettünk volna Oroszországgal. Viszont Észtország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai Unióhoz kedvezően befolyásolhatja a két ország viszonyát, igaz, Oroszország nem tartozik a számunkra fontos országok közé.
Annak ellenére sem, hogy Észtországgal szomszédos államról van szó?
Észtország mind politikailag, mind gazdaságilag ezer szállal kötődik a skandináv országokhoz, a Nyugathoz. Ettől függetlenül tovább lehet építeni a két ország kapcsolatát. Azt viszont tudniuk kell, hogy az orosz tőke ugyan jelen van, de az észt gazdaság nem az orosz befektetések miatt fejlődik töretlenül. Az idei legfrissebb adatok szerint egyébként a második negyedévben hatszázalékos volt a gazdasági növekedés.
A 90-es évek elején feszültséget okozott Oroszország és Észtország között az orosz kisebbség helyzete. Moszkva sérelmezte, hogy az észtországi oroszok nem kapják meg automatikusan az észt állampolgárságot. Sikerült minden vitás kérdést tisztázniuk?
Még az első miniszterelnökségem idején, 1993-ban megszületett a kisebbségek helyzetét szabályozó törvény. Bátran mondhatom, hogy az orosz kisebbség helyzetét egyértelműen sikerült rendeznünk. Az orosz sajtóban néha jelennek még meg Észtországot elmarasztaló cikkek, minden alap nélkül, csak azért, hogy egy kis ellenpropagandát fejtsenek ki az ország nyugati integrációjával szemben.
Kilenc éve járt először Magyarországon. Hogyan fejlődött azóta a két ország kapcsolata?
Fontosnak tartom, hogy két éve megnyílt Tallinnban a magyar nagykövetség. Baráti kapcsolat fűz Orbán Viktor korábbi miniszterelnök úrhoz, akivel az utóbbi években nagyon jól együtt tudtunk működni. Ez pedig elősegítette a közép- és kelet-európai országok kapcsolatainak fejlődését is. Az önök korábbi miniszterelnöke a nemzetközi fórumokon is egyértelműen támogatta Észtország európai integrációját, csakúgy, mint NATO-tagságunkat. A magyar segítségre bizonyos pontokon feltétlenül szükségünk volt.
Most jelent meg magyarul a Vissza a jövőbe című könyve. A múlt valóban megismétlődne?
Ha visszatekintünk, akkor azt látjuk, hogy a demokratikus folyamatokat a kommunista diktatúra megtörte. Az elmúlt évtizedben visszatértünk annak a fejlődésnek az útjára, amelyen korábban is jártunk, és újra a demokráciát építhetjük. Biztos vagyok benne, hogy ebben mindannyian sikereket tudunk elérni.
Heti Válasz, 2002. november 22.
Az interjút Estefán Zsolt készítette