A kommunizmus leleplezése a magyaroknak köszönhető

A Die Pressében írt kommentárban köszöni az osztrák parlament elnöke, hogy a magyar 1956 leleplezte a kommunizmust. A Tages-Anzeigerben a svájci 1956-os emlékünnepségekről olvashatunk. A Hamburger Abendblattban a tokaji birtokkal is rendelkező Hugh Johnson dícséri a német fehér szőlőt. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Jürgen Habermas érzékenykedéséről olvashatunk. A Der Spiegel pedig arról tudósít, hogy a németek mindinkább kiábrándulnak a demokráciából.

Dátum: 2006-11-04 13:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=67012
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:58:12.966007, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Andreas Khol Amit a magyaroknak megköszönünk című cikkében tiszteleg az 1956-os forradalom előtt. Az osztrák nemzetgyűlés néppárti elnöke szerint Budapest hősei 50 évvel ezelőtt leleplezték a kommunizmus igazi arcát.

Az ENSZ, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország csak nézte a forradalom leverését - a magyarok szabadságát akkor a jaltai rend kedvéért feláldozták. Fel kell áldozni egy századot azért, hogy megmenthető legyen egy hadosztály, mondják, a stratégák - bármilyen keserű is ez a század és a magyarok számára.

Akkor Ausztria nagylelkűen és szolidárisan viselkedett - de mi volt ez a magyarok áldozatához képest? Nem kellene egy ellenszámlát nyitnunk és megköszönnünk a magyaroknak bátorságukat és az általuk meghozott áldozatot? Nem a budapesti hősök tépték le a kommunizmus arcáról a maszkot és leleplezték a "létező szocializmus" hazugságait? Nem ők mutatták meg az egész világ számára a kommunizmus valódi arcát: mely a demokráciával, a szabadsággal és az emberi jogokkal összeegyeztethetetlen, kényszerre épült és a megszállók hatalmi eszközeként visszaéltek vele? Amit az 1953-as kelet-berlini munkásfelkelés már felvillantott, azt a magyarok végleg világossá tették. Ez az igazság szabadította fel végül Európát. S a magyarok voltak, akik 1989-ben a határok megnyitásával az utolsó szöget beverték a szocializmus koporsójába, amitől összeomlott a Varsói Paktum. Ezért mondunk köszöntet ma a sógorunknak, a magyaroknak!

Tages-Anzeiger (tagesanzeiger.ch)

A svájci napilap A magyar forradalom emlékünnepsége a freiburgi katedrálisban címmel tudósít az alpesi köztársaságban tartott 1956-os megemlékezésről.

A freiburgi székesegyházban emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra és az azt kísérő svájci szolidaritásra. Az egykori genfi képviselő Gilles Petitpierre beszédében felszólította a svájciakat, ne tagadják meg "1956 szellemét".

Az FDP politikus utalt a november 26-án tartandó, úgynevezett kelet-európai strukturális milliárdokról rendezendő népszavazásra. (Ezzel az összeggel - ami a helvét cégek keleti nyereségének töredéke - vásárolja meg Svájc annak a jogát, hogy az új uniós tagállamokban az ország vállalkozásai az EU cégekhez hasonló jogállást nyerjenek. Szerk.) Mint a politikus fogalmazott, a svájciaknak lehetőségük lesz, hogy az urnáknál megmutassák, az egykori szolidaritásuk lendülete ma sem csökkent.

Petitpierre megköszönte a magyarok hozzájárulását a svájci kultúrához, tudományhoz és a politikai élethez, kiemelte ama képességüket, hogy integrálódtak a helyi társadalomhoz. Mint fogalmazott, bátorságuk és méltóságuk a hősies példája nemcsak a múlt számára világító fáklya, de beragyogja a jövőt is.

Hamburger Abendblatt (abendblatt.de)

A német félbulvárlap Mit mesél egy jó bor, Mr. Johnson? címmel készített interjút a "borkirályként" aposztrofált Hugh Johnsonnal. A cikkben Jonhson megemlíti, hogy a borszakíró Franciaországban és Tokajban - Royal Tokaj Wine Comapny, a szerk. - rendelkezik birtokkal.

Johnson az interjúban arra a meglepő kijelentésre ragadtatja magát, miszerint Németországban található a világ legjobb fehér szőlője, a rizling.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Habermas leállítja Fest önéletrajzának jelenlegi formában történő publikálását című cikkében tudósít a legfrissebb német kultúrbotrányról.

Az ismert német baloldali filozófus, Jürgen Habermas a hamburgi tartományi bíróságnál azonnali hatállyal leállítatta a közelmúltban elhunyt történész-publicista Joachim Fest önéletrajzának további terjesztését. Habermas a Rowohlt Kiadónál megjelent, Én nem című mű egyik fejezetében foglalt állítás megismétlését kívánja ezzel a 250.000 euróval - mintegy 66 millió forinttal - büntetni, melyet a filozófus hírneve tudatos rombolásának tekint.

A könyv 342. és 343. oldalán Fest beszámol egy Habermas-szal kapcsolatos anekdotáról. Eszerint a filozófus, aki a második világháború alatt, mint Hitlerjugend kiképző tevékenykedett, beosztottjának a későbbi történész Hans-Ulrich Wehler átadott egy iratot, melyben kifejezte a nemzeti szocializmussal történő azonosulását és végső győzelembe vetett hitét. Évtizedekkel később, amikor Wehler visszaadta Habermasnak az iratot, akkor azt, hogy megsemmisítse, lenyelte.

A Rowohlt kiadó követi a bírósági ítéletet és hétfőn már a fenti sorok nélküli változatot szállítja a kereskedésekbe. Ugyanakkor fellebbeznek az ítélet ellen, mivel "a könyvben nincs szó Habermasról és a történet pusztán a múlt anekdotikus feldolgozását szolgálja". -nyilatkozta a kiadó kereskedelmi vezetője, Eckhard Kloos.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazin honlapja A németek többsége kételkedik a demokráciában címmel ismertet egy riasztó közvélemény-kutatási eredményt.

A német közszolgálati csatorna, az ARD Németországtrend című közvéleménykutatása meglepő eredménnyel végződött. Először jutottak a kérdezők arra az eredményre, hogy a németek többsége immár elégedetlen a Szövetségi Köztársaság politikai rendszerével. A javuló gazdasági adatok ellenére a társadalmi közhangulat elért egy újabb mélypontot.

A demokratikus folyamatokkal már csak a válaszadók 49 elégedett, ami 11 százalékkal kevesebb, mint amennyit 2005 szeptemberében mértek, s az eddig mért legalacsonyabb érték. A megkérdezettek 51 százaléka többé-kevésbé elégedetlen a mostani kormányzati formával. Nyár óta az igazságtalanság érzete is folyamatosan növekedett a társadalomban. Már csak a válaszadók 27 százaléka érzi úgy - a szeptemberi adatoknál 8 százalékkal kevesebben - hogy az országban a viszonyokat igazságosnak, 66 százalékuk igazságtalannak. Májusban még csak 57 százalékuk vélekedett így.

Már a nyár folyamán hasonlóan lesújtó eredményeket hozott a lipcsei egyetem kutatóinak, az egykori NDK-ban végrehajtott vizsgálata. A kelet-németek alig 27 százaléka gondolta, hogy a demokrácia kielégítően működik, a nyugati tartományokban minden második személy vélekedett így. A politikai pártokba, a Bundestagba és a szövetségi kormányba vetett bizalom újabb mélypontra zuhant, vélekedett Elmar Brähler, a lipcsei pszichológus.

MNO- fidesz.hu