Megkaptuk a "mi az, hogy, nagyon is" KISZ-vezért
A forradalom vérbefojtói, vagy azok jogutódai, a kádári diktatúra haszonélvezői nemcsak a gazdasági, hanem a politikai hatalmat is megszerezték, és most ők magyarázzák nekünk a demokráciát, a jogállamiságot és 1956 igazságát - emelte ki Aszódi Pál napirend előtti felszólalásában.
Dátum: 2006-11-06 14:53:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=67124
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:58:47.688449, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Aszói Pál emlékeztetett rá: 1956. november 4-én leverték a szabadságharcot, a törvénytelen munkás-paraszt forradalmi kormány megbékélést hirdetett, de a kezdetektől fogva működött a hazugsággépezet. 1956. október 6-án Rajk László kegyeleti temetésének szónoka Apró Antal volt, aki fennen hirdette, hogy soha többé a múlt törvénysértései nem ismétlődhetnek meg - idézte fel az egykori eseményeket Aszódi Pál napirend előtti felszólalásában, majd hozzátette: egy hónap múlva Nagy Imre, a törvényes miniszterelnök már fogoly lett - az ő jóvoltukból. Összeállt a megtorló halálbrigád: Kádár Jánios, Münnich Ferenc, Apró Antal, Marosán György és a többiek. Harcosok ezrei, a kivégzettek százai, az üldözöttek tíz- és százezrei lettek a forradalom áldozatai.
A rendszerváltoztatás számos téves döntésének eredményeként a módosított alkotmány nem ítélte el a megszálló hatalmat kiszolgáló nemzetellenes politikát. "Így történhetett meg, hogy a forradalom vérbefojtói, vagy azok jogutódai, a kádári diktatúra haszonélvezői nemcsak a gazdasági, hanem a politikai hatalmat is megszerezték, és most ők magyarázzák nekünk a demokráciát, a jogállamiságot és 1956 igazságát" - hangsúlyozta a politikus. "Jött a "na és"-korszak, utána a D 209-es titkosügynök, és még mindig nincs vége, megkaptuk a "mi az, hogy, nagyon is" KISZ-vezért" - fogalmazott Aszódi Pál.
Szólt arról is, hogy 2004. december 5-én "megtagadták a határon túli magyar testvéreket, akik vállalták 1956-ban az anyaország forradalmát, és nem féltek a súlyos megtorlásoktól sem. Nekünk idegen testek lettek."
2006. szeptemberében nyilvánosságra került a miniszterelnök elhíresült balatonőszödi beszéde. A hazugság kitudódott, ezáltal országos közügy lett - fogalmazott Aszódi Pál, majd rámutatott 2006. október 6-án az 1848-49-es szabadságharc kivégzett tábornokai emlékének történelmi gyásznapját gyalázták meg az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők, akik nemcsak bizalmat szavaztak a betegesen hazudozó Gyurcsánynak, de meggyalázták szeretett hazánkat, amikor azonosultak az őszödi beszédnek az ország minősítésére vonatkozó, becstelen jelzőt tartalmazó kijelentésével. Mint Aszódi Pál fogalmazott: ezzel a becstelen jelzővel önmagukat tették becstelenné, megszegték esküjüket, megsértették az ország lakosságát, de leminősítették saját szavazóikat is.
A fideszes képviselő emlékezetett Hiller István a Ságvári emlékmű avatásánál elhangzott mondataira, amikor az oktatási miniszter azt mondta: "Szükség van arra, hogy tudjuk, a fasiszta elnyomás veszélye ellen kötelességünk harcolni. Nem felejtjük Ságvári Endrét, és azokat az egykori ifjakat, akik mellette harcoltak. Büszkén vállaljuk ma is velük közösségünket, ez a mai magyar baloldal kötelessége és felelőssége". Hozzáfűzte: "Mi Nagy Imrére és mártírtársaira, az elesett szabadságharcosokra, Mansfeld Péterre és társaira emlékezünk. Ez a mai magyar keresztény-konzervatív nemzeti elveket valló és vállaló polgári Magyarország kötelessége és felelőssége".
fidesz.hu