Kihirdették az új szerb alkotmányt

A szerb parlament ünnepi ülésén szerdán kihirdették Szerbia új alkotmányát. Az alaptörvény az 1990-ben, még Slobodan Milosevic uralma idején elfogadott alkotmányt váltja fel.

Dátum: 2006-11-08 12:53:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=67299
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:59:40.982609, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Szövegezése évekig tartott, és csak idén nyáron gyorsult fel. Ennek az volt a fő oka, hogy közel került a függetlenségre törekvő dél-szerbiai tartomány, Koszovó státusáról nemzetközi szinten meghozandó döntés. Mivel ez nagy valószínűséggel az elszakadás valamilyen formájáról szól majd, a szerb politikusok - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - mentesülni akartak a vádtól, hogy nem tettek meg mindent a szerb nemzet és kultúra bölcsőjének tekintett terület megtartásáért.

Ezért foglalták bele az alkotmány előszavába - lényegében súlytalan, a döntéshozókat semmire sem kötelező frázisként - azt, hogy a több mint 90 százalékban albánok által lakott Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része, ahol minden állami szervnek kötelessége védeni az ország érdekeit. Ez a megfogalmazás arra is jó volt, hogy a sebtében, nyilvános vita nélkül megszövegezett alkotmány elfogadására mozgósítsa a hazafiságukban megszólított választókat.

A mozgósításra annál is nagyobb szükség volt, mert a régi, milosevici alkotmány előírta, hogy megváltoztatni csak abszolút többséggel, tehát a választásra jogosultak több mint felének az akaratából lehet. Az október 28-29-én megtartott népszavazáson végül a választásra jogosultak több mint 54 százaléka vett részt, s mivel csak néhány százalékuk mondott nemet az új alaptörvényre, meglett a szükséges többség, az alkotmányt elfogadták.

Szerdai ünnepélyes kihirdetése azonban hiányosra sikerült, mivel a szerb pártoknak az elmúlt napok lázas egyeztetései ellenére sem sikerült időre megállapodniuk az alkotmány végrehajtását szabályozó törvényben, így azt nem is lehetett az alaptörvénnyel együtt elfogadni. A fő ellentétet az okozta, hogy a pártok egy része ragaszkodott ahhoz: a törvény pontosan írja elő a következő parlamenti, elnök- és helyhatósági választások időpontját, míg mások azt akarták, hogy csak időkeretet határozzon meg hozzá. Sajtóhírek szerint ezért szerdán további egyeztetéseket tartanak, s ha azok sikeresnek bizonyulnak, akkor az alkotmány-végrehajtási törvényt a következő napokban fogadja el a parlament.

MTI - fidesz.hu