Solana közvetít Szerbia és Montenegró között
Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtök délelőtt megkezdte belgrádi tárgyalásait, hogy elősegítse a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatok átalakítását.
Dátum: 2002-11-28 14:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6156
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:56:11.114234, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Solana a nap folyamán tárgyal a szerb-montenegrói államjogi viszonyt átrendező belgrádi megállapodás aláíróival, többek között Vojislav Kostunica jugoszláv államfővel, Zoran Djindjic szerb kormányfővel és Milo Djukanovic lemondott montenegrói elnökkel, miniszterelnök-jelölttel.
Brüsszeli közlés szerint Solana "utolsó lökést" kíván adni a majdani szerb-montenegrói állam alkotmányos alapokmányának elfogadásához. A főképviselő legutóbb szeptember 6-án ugyanezzel a szándékkal érkezett Belgrádba, de a közvetítési kísérlet teljes kudarcba fulladt.
Csakúgy, mint a múltkor, most is az a legfőbb kérdés, hogy a belgrádi és podgoricai vezetésnek sikerül-e Solana hathatós nyomására konszenzusra jutnia az államjogi viszony fontos fokmérőjének tekintett kérdésben, nevezetesen abban, hogy miként válasszák meg a majdani közös szerb-montenegrói parlamentet. Kostunica pártja, illetve a szövetségi szinten kormányon lévő Belgrád-párti montenegrói ellenzék a képviselők közvetlen megválasztása mellett kardoskodott, de a minél lazább szövetségi viszonyra törekvő podgoricai vezetés ragaszkodott ahhoz, hogy a közös parlament a köztársasági parlamentek delegáltjaiból álljon.
Solana legutóbbi látogatása óta annyi változás történt, hogy Djindjic pártja öszvérmegoldást javasolt, amely szerint első nekifutásban a köztársasági parlamentek delegálják a képviselőket, és 2004-ben már közvetlenül válasszák meg őket.
Djindjicék javaslata állítólag elnyerte Brüsszel tetszését. Egyetértenének vele Djukanovicék is, azzal a kitétellel, hogy az alaptörvény erről csupán utalást tegyen, s magáról a választási eljárásról a két köztársaság külön-külön fogadjon el törvényt. A podgoricai vezetés azzal indokolja álláspontját, hogy a belgrádi megállapodás világosan kimondja: az egykamarás szövetségi parlament megválasztásának módjáról mindkét tagköztársaságnak törvényt kell hoznia, amely összhangban áll a közös állam alaptörvényével.
A konszenzusos javaslat határozott elutasításra talált a legnagyobb ellenzéki párt, a Szocialista Néppárt (SNP) részéről. Az SNP álláspontja szerint a közös képviselőket csakis a nép választhatja meg, és erről fekete-fehéren kell rendelkeznie az alkotmányos alapokmánynak.
Djindjic szerdán késő este a belgrádi RTS televízióban derűlátó nyilatkozatot tett. "Solana gyakorlatilag azért érkezik Belgrádba, hogy bejelentse: megszületett a megállapodás". A kormányfő azonban a főképviselő legutóbbi belgrádi útja előtt is azt üzente Solanának, hogy az ünnepléshez hozzon magával pezsgőt. Eredmény híján azonban a pezsgőbontás elmaradt.
Az EU álláspontja világos: amíg nincs alkotmányos alapokmány, Belgrád és Podgorica hozzá sem kezdhet az EU-csatlakozás első lépcsőjének számító megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez, s e dokumentum nélkül nem kezdődhetnek meg a tárgyalások a stabilizációs és társulási megállapodás aláírásáról sem.
MTI - fidesz.hu