Václav Klaus az első hivatalos cseh államfőjelölt

Václav Klaus, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke az első, aki hivatalosan megpályázta a Cseh Köztársaság rövidesen megüresedő államfői tisztségét.

Dátum: 2002-11-28 18:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6169
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:56:15.090310, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A 61 éves volt kormányfőt és képviselőházi elnököt pártja parlamenti frakciója jelölte hivatalosan az államfői bársonyszékért folyó küzdelemben. Václav Havel jelenlegi államfő második ötéves mandátuma február 2-án jár le, s a hatályos szabályozás szerint a 66 éves politikus már nem indulhat újra.

Néhány más parlamenti párt is már nyilvánosságra hozta, kit kíván indítani az elnökválasztáson, hivatalosan azonban még nem jegyeztették be jelöltjeiket. A szintén ellenzéki kommunisták jelöltje Miroslav Krízenecky volt katonai főügyész. Ugyanakkor Miroslav Grebenícek pártelnök néhány napja azt is bejelentette, hogy Miroslav Vacek volt védelmi miniszter jelölését sem lehet kizárni.

A Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) elnökjelöltje Petr Pithart, a szenátus elnöke.

A kormányzó szociáldemokraták belső szavazást rendeztek, amelyben négy jelölt indult. Az eredményt egyelőre hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de úgy tudni, hogy a többség Milos Zeman volt kormányfőt szeretné az államfői bársonyszékben látni.

Csehországban ugyanakkor a héten véglegesen eldőlt, hogy Václav Havel utódját nem közvetlenül a szavazópolgárok, hanem a parlament fogja megválasztani. A képviselőház ugyanis véglegesen lesöpörte asztaláról azokat a javaslatokat, amelyek lehetővé tennék a közvetlen elnökválasztást. Így változatlan az alkotmány előírása, amely szerint az államfőt a parlament két kamarája választja meg közös ülésen. Egy korábbi döntés alapján a választás első fordulójára január 15-én kerül sor.

A közvetlen elnökválasztást jelenleg szóban és hivatalosan minden parlamenti párt támogatja, ugyanakkor az ellenzéki ODS kivételével mindnyájan azt állítják, hogy erre csak a most megválasztandó államfő mandátumának lejárta után kerülhet sor. Szerintük az alkotmánymódosítást alaposan elő kell készíteni, s ennek ráadásul nem szabad csak az elnökválasztást érintenie, hanem néhány más, manapság vitatott kérdést is.

Az ODS azért akarta már most a módosítást, mert elnökjelöltjének - Václav Klausnak - megfigyelők szerint csak ebben az esetben van esélye a sikerre. A parlamenti elnökválasztás eredményét ugyanis gyakorlatilag az alsóházban és a felsőházban képviselt pártok közötti erőviszonyok, illetve a kulisszák mögötti megállapodások határozzák meg, s ezek logikusan a mindenkori kormányoldalnak kedveznek.

MTI - fidesz.hu