Ma dönt az Alkotmánybíróság a házipénztáradóról

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn hozza nyilvánosságra határozatát a házipénztáradóval kapcsolatos beadványokról. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete, valamint a Fidesz által megtámadott jogszabály sajtóértesülések szerint nem állta ki az alkotmányosság próbáját.

Dátum: 2006-11-12 10:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=67516
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:00:57.511636, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A parlament július 10-én fogadta el a házipénztáradóról szóló törvényt, amely 2007. január 1-jén lép hatályba, s célja a készpénzforgalom visszaszorítása.

A jogszabály szerint házipénztáradót azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyek pénztárukban az üzletmenet által indokoltnál több készpénzt tartanak.

A vállalkozás adóévi összes bevételének 0,8 százaléka, de legalább 300 ezer forint minősül elismert pénzkészletnek. A törvény az ennél nagyobb házipénztárat vagyonnak minősíti, s az értékhatár feletti részre 20 százalékos adót vet ki. A bankoknak nem kell fizetniük ilyen különadót.

A házipénztáradót a társasági adóbevallásban kell bevallani, és az adóév utolsó napját követő 150. napon kell megfizetni.

Azok, akik az adó bevezetése előtt a házipénztár állományt az üzletileg indokolt szintre akarják csökkenteni, ezt kedvezményes, 10 százalékos adókulcs és részletfizetés mellett tehetik meg, amit egy másik törvény tartalmaz, így az AB döntése ezt nem érinti.

Az adótanácsadók azért kérték a törvény megsemmisítését, mert az szerintük az esetek többségében nem jövedelmet és/vagy vagyont adóztat, s így elvonja a hitelezők követeléseinek fedezetét, ezen keresztül potenciális vagyonát, ami kisajátítás.

A jogalkotó valóságos célja az egyesület szerint nem a készpénzforgalom visszaszorítása, hanem az osztalékfizetés halasztásával élő adóalanyoknál egy vagyonnak nem minősülő házipénztári összeg (készpénz) kvázi osztalékadóztatása, ezt azonban nem ekként jelenítette meg a törvényben.

Az adótanácsadók alkotmánysértőnek tartják a házipénztáradót azért is, mert a készpénz egy diktált mérték feletti megadóztatásával korlátozza a versenyszabadságot, és előnyben részesíti a bankokat.

Az adót ugyanis csak akkor lehet elkerülni, ha a pénzt a kifizetésekhez a bankszámláról veszik fel, s a fölösleget mindig befizetik a számlára, ami növeli a bankköltségeket.

A házipénztáradó bevezetését a kormány azzal indokolta, hogy a házipénztárban készpénzben tartott összeg nagyságát semmi sem korlátozza, ezt az összeget a vállalkozás tagjai saját célra, személyes jövedelemként használják adómentesen, illetve már rég elköltötték, csak papíron van meg.

A házipénztárban jelentős összeget felhalmozó vállalkozások közül szakértők szerint sok cég kényszervállalkozás, amelyek tulajdonosai a társasági adót még megfizették a nyereség után, az osztalékadót azonban már nem akarták, vagy nem tudták.

Veres János pénzügyminiszter a sajtónak korábban úgy nyilatkozott, a tárca a házipénztárak adójával kapcsolatban nem számolt érdemi tétellel (először 2008-ban keletkezne ebből mintegy 5 milliárd forint bevétel), így nem lesz súlyos következménye egy számukra esetlegesen negatív döntésnek sem.

A házipénztárakban a pénzügyi tárca becslése szerint mintegy 100 milliárd forintnyi gazdaságilag nem indokolt összeg van, ennek kedvezménnyel történő csökkentése 10 milliárd forintos bevételt

eredményezne.

MTI - fidesz.hu