Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Fegyveres testületek: nyugdíjszigorítás

Aki korábban akar nyugdíjba menni, az 2011-től csak akkor teheti meg, ha korkedvezmény-biztosítási járulékot is fizetett, de változnak a jogosultsági szabályok is.


Dátum: 2006-11-13 08:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=67547
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:01:08.406942, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Jelenleg a kormány több szakmában - például fegyveres testületek tagjai, bányászok, nyomás alatt (keszonban) dolgozók - teszi lehetővé a korkedvezményes nyugdíjazást. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (Tny.) parlament előtt lévő módosítása rájuk határoz meg új szabályokat.

Az alapvető szabály így szól jelenleg: aki 2007. január 1-je előtt a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett, a 2000. december 31-én hatályos rendelkezések szerint korkedvezményben részesül. Az új szabály ettől egyszerűbb: aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, az korkedvezményben részesül. A lényeg azonban a részletekben fedezhető fel.

Az eddig kormányrendeletben szereplő előírások egy része most bekerül a törvénybe. Így például az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az is, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, (nőnél négy) évi, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.

A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben (munkahelyeken) eltöltött időket egybe kell számítani. Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben (munkahelyen) eltöltött időhöz hozzászámítani.

A fegyveres testületek tagjainál - főszabályként - az 1960. december 17-e után eltöltött időt kell a kedvezmény szempontjából figyelembe venni.

Korkedvezményre - 2010. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak fel bárkit (ezek több jogszabályban - általában kormányrendeletben - találhatók). Az említett időpontig - 2010. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is.

A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv - a munkabiztonságért felelős miniszter által vezetett minisztérium véleményére is figyelemmel - engedélyezheti a korkedvezményre jogosító, jegyzékében felsorolt munkakörben eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény ágazati hatálya az adott munkahelyre nem terjed ki.

A tb-ellátásokról és azok fedezetéről szóló törvény (Tbj.) friss módosítása, amely a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítási csomag része, szintén tartalmaz szabályokat a korkedvezményes nyugdíjra. Aki korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörben dolgozik, az után a munkaadó - a tb-járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fog fizetni a jövő évtől. Ugyanilyen kötelezettség vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra is, aki vállalkozói tevékenységét ilyen munkakörben folytatja.

A fizetési kötelezettség alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával (gyakorlatilag a fizetéssel), a mértéke pedig 13 százalék. Az átmeneti rendelkezések szerint az új fizetési kötelezettség azonban csak fokozatosan kerül bevezetésre. Jövőre a járulék egészét átvállalja a központi költségvetés. Az átvállalás azonban fokozatosan csökken: 2008-ban a járulék 75 százalékát, 2009-ben 50 százalékát, 2010-ben 25 százalékát fizeti meg a költségvetés a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó helyett. Majd 2011. január 1-jétől a 13 százalék járulék egészét a foglalkoztató köteles megfizetni.

MTI - fidesz.hu

Kapcsolódó elemek