A grúz elnök kész rendezni a vitákat Moszkvával
Párbeszédet sürgetett az orosz és a grúz vezetés között az Európai Parlament ülésén mondott keddi beszédében Mihail Szaakasvili grúz államfő, azért, hogy a két fél kapcsolatai ne romoljanak olyan szintre, ahonnan "nincs visszatérés".
Dátum: 2006-11-14 17:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=67689
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:01:58.022047, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Egyben figyelmeztette az európai államokat: miután Moszkva duplájára emelte a Grúziának szánt gáz árát, a kontinens többi országa is szembekerülhet olyan helyzettel, hogy az oroszok politikai okokból, nyomásgyakorlásként jelentős gázárnövelést hajtanak végre. Szaakasvili az EP strasbourgi ülésén mondott, s az interneten is közzétett beszédében az oroszokkal való viszály ügyében alapvetően békülékeny hangot ütött meg: arról beszélt, hogy most a diplomácia, a párbeszéd, a kölcsönös érdekeltségi körök megtalálásának ideje jött el, s
Tbiliszi kész tárgyalni a két ország közötti összes problémáról. Ugyanakkor jelezte, hogy hazájának feltett szándéka közeledni az euroatlanti szervezetekhez (ami Moszkvának nem tetszik), s kemény hangon bírálta, blokádnak mondta a Grúzia ellen hozott orosz gazdasági szankciókat, valamint azt, hogy Oroszországban sok helyütt megtorló intézkedéseket hoznak az ott élő grúzok ellen. Leszögezte: Grúzia egységes, többetnikumú állam, amelynek távoli célja az EU-csatlakozás, s amely nem akar továbbra is az orosz érdekszférába tartozni.
Ami a Grúziától elszakadni vágyó, s a moszkvai vezetés hallgatólagos támogatását élvező Dél-Oszétia és Abházia ügyét illeti, Szaakasvili cáfolta azokat az orosz vádakat, hogy a grúzok katonai akcióra készülnének a két terület visszaszerzésére. A grúz elnök szerint hazája kész a kompromisszumra, a tartós békére, s hajlandó széles körű autonómiát adni a két területnek, valamint jelentősen növelni ottani gazdasági befektetéseinek mértékét. Dél-Oszétia a hét végén "népszavazást" rendezett a terület függetlenségéről, de hiába vett részt azon a választók 95 százaléka, akik azután szinte egyöntetűen a függetlenség mellett voksoltak, az eredményt sem Grúzia, sem az Európai Unió nem ismeri el.
Szaakasvili az orosz-grúz gázárvitáról leszögezte: noha az oroszok az eddigi duplájára emelték a Grúziának szánt gáz árát, ők ezt nem fogják megfizetni, s alternatív beszerzési források után néznek. (A kaukázusi ország jelenleg az összes földgázt az orosz Gazprom cégtől veszi, de grúz illetékesek közölték: új szállítókat keresve tárgyalásokat kezdenek Törökországgal, Iránnal és Azerbajdzsánnal.) Egyben Szaakasvili figyelmeztetett: az oroszok nem csak velük szemben, de bármely más országgal szemben is bevethetik a gázfegyvert, s politikai okokból más országoknál is megemelhetik az árakat.
Éppen kedden szivárgott ki Brüsszelben egy NATO-tanulmány, amely szerint fennáll a veszélye, hogy Oroszország megpróbál létrehozni néhány közép-ázsiai ország, Irán, Katar, Líbia és Algéria részvételével egy gázkartellt, egy "gáz-OPEC"-et, amit azután politikai fegyverként használna az Európával folytatandó alkudozásokban. Orosz részről azonban cáfolták az értesülést.
MTI - fidesz.hu