Avar-kori temetőt tárnak fel Sajópetri határában

Gazdag leletanyaggal, nagykiterjedésű, késő avar-kori temetőt tárnak fel a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei az M3-as autópályát Emődtől Miskolccal összekötő M30-as autóút nyomvonalán, Sajópetri határában.

Dátum: 2002-11-29 19:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6191
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:56:21.822717, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Lovász Emese, az ásatásokat vezető régész pénteken a helyszínen elmondta: a jelentős temető létezéséről már korábban is tudtak, sőt 290 sírt már fel is tártak. Az építőknek jövő tavasszal át kell adni a területet, ezért szeptemberben nagy intenzitással láttak hozzá a további feltárásához és immár az 540. sírnál tartanak; a temető szélét még nem érték el.

A kellemes őszi időjárás segíti a régészek munkáját, azonban a feltárási terület fölé hatalmas sátrakat állítottak azért, hogy egy csapadékos, hűvös idő beköszöntével is zavartalanul végezhessék a feltárásokat.

Az eddigi leletek alapján pontosan megállapítható, hogy a késő avar-kori temetőbe a VII. század végétől a IX. századig temetkeztek az avarok.

Lovász Emese úgy vélekedik, hogy az avarok már itt voltak, amikor a honfoglaló magyarok bejöttek a Kárpát-medencébe, ezt támasztja alá például a lovas-sírokban talált díszes övveretek stílusa.

A nagyszámú lovas-sírokban bronz és ón övveretet, övdíszeket leltek, feltűnő viszont, hogy nem találtak fegyvereket, nincs kard és íj, csupán hosszú tőrök, sarlók és egyéb vasból készült munkaeszközök kerültek elő.

A női sírokból ékszerek, fülbevalók, gyöngyök, sok karperec, agyagedény került elő, az ékszerek között viszont kevés az arany, többségük ezüstből és bronzból készült. Ez azt bizonyítja, hogy az Avar Birodalom elszegényedett, ám csak mint politikai tényező, hatalmi központ szűnt meg, de továbbra is itt éltek még.

Különlegesség a napokban talált tipikus, sárga színű késő-avar kiöntőcsöves korsó, ami annak idején igen drága holminak számított. Sok agyagkerámiáról el lehet mondani, hogy helyi készítmény volt, a kiöntőcsöves korsó viszont kereskedelmi árunak számított, amelyeket csak nagy fazekas központokban készítettek.

A sírokban igen sok állatcsontot találtak, tehát ételt raktak az elhunytak mellé. Ez azért is régészeti érdekesség, mivel abból, hogy milyen állatokat tenyésztettek, milyenekre vadásztak, következtetni lehet az életmódra.

Amit ettek, az disznó, marha, juh és kecske volt, nagyon sok szárnyas, például kakas és vízimadár csontja is felszínre került a sírokból.

A gazdájával együtt eltemetett paripák maradványainál pedig ott vannak a gazdag veretes lószerszámok, a kengyel, a zabla, a nyeregvasalás.

Lovász Emese azért is különlegesnek tartja a temető és a - számítások szerint - közepes létszámú településnek a feltárását, mert Borsod megyében eddig alig találtak avarokat. Fővárosuk a Dunántúlon, a Balaton mellett, Zamárdi környékén volt - tehát megváltozik e terület avar-kor történelméről eddig alkotott kép - mondta.

MTI - fidesz.hu