Megszavazták a szolgáltatási EU-irányelvet
A strasbourgi plenáris vitájában felszólalva Szájer József egyebek között annak fontosságát emelte ki, hogy az irányelv kötelezi az EU-tagállamokat a szolgáltatások útjában álló akadályok számbavételére.
Dátum: 2006-11-15 14:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=67744
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:03:19.343846, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Megszavazta szerdán az Európai Parlament második olvasatban is az Európai Unión belüli szolgáltatási szabadságról szóló jogszabályt.
A többéves huzavona után, eredeti változatához képest meglehetősen szűkített liberalizációt jelentő jogszabály strasbourgi plenáris vitájában felszólalva Szájer József (Fidesz) egyebek között annak fontosságát emelte ki, hogy az irányelv kötelezi az EU-tagállamokat a szolgáltatások útjában álló akadályok számbavételére.
Az irányelv várhatóan decemberben hatályba lép, miután kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában - onnan kezdve az EU-tagállamoknak három évük lesz, hogy a nemzeti joganyagban is bevezessék azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az irányelvnek. A most elfogadott szöveg nem tartalmaz érdemi módosításokat a tagországok kormányait képviselő tanácsban kialakult - a többi EU-intézménnyel is egyeztetett - kompromisszumhoz képest. A szerdai végszavazáson több kisebb frakció - köztük a zöldek - megpróbálták jelentősen módosítani a szöveget, de a nagyobb képviselőcsoportok elutasították ezeket a kísérleteket; egyes felszólalások szerint az EP "kapitulált" a felhígított szöveg elfogadásával.
A jogszabály értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatók jogát, hogy más tagországban tevékenykedjenek, és saját területükön biztosítaniuk kell ennek szabad gyakorlását. A fogadó ország is jogosult ugyanakkor arra, hogy meghatározott esetekben - fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi okok miatt - kivételeket alkalmazzon, jóllehet azok nem lehetnek diszkriminatívak. Az irányelv számos egyéb terület mellett kiterjed például a reklámtevékenységre, a kereskedelemre, az ingatlan- és építőipari szolgáltatásokra, a létesítmények üzemeltetésére, az utazási ügynökségekre, a turizmusra, a sportlétesítményekre, az autókölcsönzésre és bizonyos idősápolási, illetve háztartási szolgáltatásokra - az uniós össztermék több mint felét adó ágazatokról van szó.
Szájer felszólalásában elmondta, a tavaszi első szavazáson azért nem támogatta a jogszabályt, hogy figyelmeztetést küldjön, az újraegyesült Európában az új tagországok érdekeit figyelmen kívül hagyva nem lehet fontos jogszabályt alkotni. Azóta azonban mélyebben bevonták a folyamatba az új tagországok kormányait és képviselőit. Jelezte: bízik abban, hogy az irányelv körüli, sokszor nehéz és keserű viták lezárása segíteni fog abban, hogy az EU maga mögött hagyja válságperiódusát, a belső piac új lendületet kapjon, a kis- és középvállalatok pedig esélyt kapjanak arra, hogy több új munkahelyet teremtsenek, és hozzájáruljanak az unió gazdaságának gyorsabb növekedéséhez. Keményebben kell ugyanakkor dolgozni szerinte annak érdekében, hogy a régi és az új tagok közti bizalom helyreálljon: abba kell például hagyni a riogatást azzal, hogy az új tagok olcsóbb munkaereje és szolgáltatásai veszélyt jelentenének a régiek szociális modelljére.
MTI - fidesz.hu