A NATO nem aggódik a török-francia katonai kapcsolatok befagyasztása miatt

Törökország biztosította a NATO-t, hogy a Franciaországgal való katonai kapcsolatok befagyasztásáról hozott döntése nem lesz hatással a szövetség katonai akcióira - közölte csütörtökön Brüsszelben a NATO szóvivője.

Dátum: 2006-11-16 20:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=67851
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:03:56.054010, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A francia és a török katonák például közösen dolgoznak a NATO által irányított afganisztáni nemzetközi erőben, az ISAF-ben, s így az ankarai döntés némi riadalmat keltett Brüsszelben. James Appathurai szóvivő azonban közölte: a NATO-hoz akkreditált török képviselők nyilatkozatai, illetve az ISAF illetékeseinek közlései alapján ők úgy látják, hogy a török döntés nem érinti a NATO-t, s az csak a két ország közötti bilaterális katonai kapcsolatokra vonatkozik.

Ilker Basbug tábornok, a török hadsereg szárazföldi erejének parancsnoka szerdán jelentette be, hogy felfüggesztették a katonai kapcsolatokat Franciaországgal, és törölték a magas rangú látogatásokat. A törökök ezzel a lépéssel akarnak tiltakozni amiatt, hogy a francia nemzetgyűlés a közelmúltban elfogadott egy törvényjavaslatot az örmények ellen még az I. világháború idején elkövetett népirtásról, bűncselekménynek nyilvánítva annak tagadását. Bár a törvénytervezet aligha lép majd hatályba, ugyanis azt a szenátus és Jacques Chirac francia államfő is ellenzi, a lépés Törökországban hatalmas felháborodást keltett, s nem csak politikai körökben, de a közvéleményben is.

Brüsszeli források egyébként az ügy kapcsán emlékeztettek arra, hogy más tagállamok között is vannak feszültségek (így például Spanyolország és Nagy-Britannia évtizedek óta vitatkozik Gibraltár miatt), ám ez nem akadályozta együttműködésüket a NATO keretein belül.

A francia törvényhozás már öt éve egy törvényben népirtásnak minősítette az örmények üldözését, közülük másfél millió örmény megölését az oszmán birodalomban 1915 és 1917 között. Az új jogszabály egy évig terjedő börtönnel és 45 ezer euróig terjedő pénzbírsággal büntetné a népirtás tagadóit. Törökországban viszont nem ismerik el, hogy népirtás történt, a hivatalos álláspont szerint a széthulló oszmán birodalomban az örmények felkelése nyomán kialakult összecsapásoknak egyaránt voltak örmény és török áldozatai.

MTI - fidesz.hu