Bosznia még mindig megosztott ország
Tizenegy évvel a boszniai háború (1992-95) befejeződése után Bosznia-Hercegovina még mindig megosztott és etnikai ellentétektől szabdalt ország.
Dátum: 2006-11-21 17:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=68149
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:05:50.041904, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Politikailag és gazdaságilag de facto két különálló részretagolódik - a Muzulmán-horvát Föderációra és a Szerb Köztársaságra. Érzelmileg még nagyobb a megosztottság, hiszen a muzulmánok és a horvátok is nagyon elkülönült világokban élnek.
Pontosan 11 évvel ezelőtt írták alá a szerződést a boszniai békekötésről az Egyesült Államok Ohio államának Dayton nevű támaszpontján. Noha a bosnyákok (muzulmánok), szerbek és horvátok polgárháborúja lezárult, a boszniai államot továbbra is csak a nemzetközi közösség tartja mesterségesen életben. Változatlanul az etnikai szempontok uralják az ország politikai és mindennapi életét. A politikában ez mindenekelőtt úgy nyilvánul meg, hogy a bosnyák politikusok a központi állam erősítését szorgalmazzák, a szerbek és a horvátok ellenben ragaszkodnak különállásuk különböző fokaihoz. Kendőzetlenebb megfogalmazásban ez azt jelenti: a bosnyákok nem bánnák, ha a Szerb Köztársaság (Republika Srpska) teljesen megszűnne, és a horvátok önkormányzatai is elsorvadnának, a szerbek és a horvátok viszont el tudnák képzelni elszakadásukat Boszniától, sőt esetleges egyesülésüket Szerbiával, illetve Horvátországgal. A gyakorlatban a boszniai központi állam alig működik.
A mindennapokban is nagy a bizalmatlanság az egyes etnikumok tagjai között. A bosnyákok, a szerbek és a horvátok igyekeznek "maguk között maradni", "etnikailag tiszta" területeken. Ebből adódóan Bosznia továbbra is három elszigetelt, külön világból áll. Ebben egyébként nincs semmi új, hiszen a háború előtti Boszniában is csak néhány nagyobb városi térségben éltek együtt a három etnikum tagjai.
A boszniai államról folytatott parázs belső és nemzetközi viták még hevesebbé válthatnak a nem túl távoli jövőben, amikor megszületik a döntés Koszovó státusáról. Ha ugyanis Szerbia albán többségű tartománya függetlenséget kap, a boszniai szerbek - erre a precedensre hivatkozva - nyilván szintén követelni fogják önrendelkezési joguk érvényesülését.
MTI - fidesz.hu