Se Isten, se ember: a kormány negligálja a vatikáni szerződést

Medgyessy Péter kormánya szerint a vatikáni-magyar szerződés nem hivatalos megállapodás, ezért irányadónak sem tekinthető. A nemzetközi normáknak élesen ellentmondó, az egyházak szabad működését erősen gátló, a vallásos emberek jogait pedig jelentősen csorbító álláspont több törvénymódosítási javaslatban is testet ölt. Hab a tortán, hogy Szalay egyházügyi államtitkár - amint az Karl-Josef Rauber pápai nuncius tiltakozó leveléből is kiderül - hamisan állította, hogy az ominózus törvényjavaslatok elfogadásához hozzájárult a Vatikán. A tervezett változtatások ellen a Magyar Katolikus Egyház máris élesen tiltakozik.

Dátum: 2002-12-02 16:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6248
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:56:39.402988, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Szalay István, a kormány magát ateistának valló egyházügyi államtitkára hazudott, amikor azt állította, hogy Karl-Joseph Rauber pápai nuncius hozzájárult a Horn-kormány ideje alatt megkötött magyar-vatikáni szerződés pontosított szövegének megváltoztatásához.

A Magyar Nemzet értesülései szerint Rauber érsek az államtitkár machinációjára írt válaszlevelében leszögezi: a megállapodás semmiféle módosításhoz nem járult hozzá.

A Külügyminisztérium magát a szerződést is negligálni kívánja, azt állítva, hogy a kontraktus nem hivatalos dokumentum. A tárca ezen véleménye hivatalos formában bár ez idáig még nem hangzott el sehol, a kormányzat szerződésszegése de facto máris megvalósult.

A szociális, illetve az egészségügyi közszolgáltatásokról szóló, valamint a költségvetési törvény módosítására benyújtott javaslatok egyaránt arról árulkodnak ugyanis, hogy Medgyessy Péter kormánya hazánk Vatikánnal kötött szerződését nem kívánja teljesíteni.

Az egyházak támogatásának népszámlálási adatok szerinti elosztásával kapcsolatban különös intőjel, hogy Donáth László MSZP-s országgyűlési képviselő a Hit Gyülekezetének lapjában a katolikus egyházat a kormányzat "ellenfelének" nevezve, nyílt támadást indított a támogatás jelenlegi formája ellen. "Ha a katolikus egyház által annyira óhajtott, népszámlálás-alapú pénzelosztás érvénybe lép, akkor a mostani kormányzat megjutalmazza a neki legkeményebb ellenfelét" - fejtette ki a Hetek című lapban a szocialista lelkész-politikus.

A támogatási szisztéma átalakításának híre felháborodást váltott ki a katolikus egyház köreiben is. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára éles hangú kritikával illette a kormány ez irányú szándékát hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján.

- Tizenkét évvel a rendszerváltás után veszélybe került az egyház szabad működése Magyarországon - jelentette ki Veres András.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a testület képviseletében elmondta: a szociális, illetve az egészségügyi közszolgáltatásokról szóló, valamint a költségvetési törvény módosítására benyújtott - egyházakra vonatkozó - javaslat több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely sérti a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodást.

A püspöki konferencia titkára arra figyelmeztet, hogy az említett indítványok elfogadása esetén súlyosan sérülnek a vallásos emberek személyiségi jogai és súlyos zavar áll be az egyházi intézmények működésében.

- Magyarország hírneve is súlyos veszélybe kerül, ha egy nemzetközi megállapodást az egyik fél egyoldalúan felbonthat - mondta.

Veres András utalt arra: ez év májusában Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölt és Kovács László MSZP-elnök az MKPK Állandó Tanácsa tagjaival folytatott találkozón azt hangoztatta, hogy az egyházakat érintő törvényeket, így az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást illetően nem kívánnak változtatást kezdeményezni.

Mint felidézte, júliusban nem került be a törvénybe a hitoktatók órabérének emelése (ezt később felülvizsgálták), szeptemberben pedig a püspöki konferencia tagjai is megismerték a szociális törvény tervezett módosítását.

Tájékoztatása szerint ez utóbbi feltételhez kötné az egyházi intézmények fenntartását, az egészségügyi közszolgáltatásról szó törvény tervezett módosítása pedig megvonja az egyházaktól azt a jogosultságot, hogy alanyi jogon létesíthessenek egészségügyi intézményt.

A költségvetési törvény - azaz az egyházak személyi jövedelemadóból befolyó egyszázalékos támogatásának állami kiegészítése - kapcsán Veres András hangsúlyozta, hogy a népszámlálási adatoknál nincs hitelesebb, tárgyilagosabb felosztási alap.

Emlékeztetett rá: az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága november 28-án téves információ alapján szavazta meg azt az indítványt, amely visszaállítaná az állami kiegészítés felajánlók szerinti elosztását.

Mint utalt rá, Donáth László (MSZP), a bizottság alelnöke arról tájékoztatta a testületet: a kormány képviseletében Szalay István megállapodott az apostoli nunciussal arról, hogy a szentszék a törvénymódosítások ellen nem emel kifogást és lemond a tavaly aláírt kiegészítő jegyzőkönyvben rögzített, népszámlálási adatokon alapuló elosztási elvről.

Veres András közölte, hogy Karl-Josef Rauber nuncius másnap, november 29-én levelet intézett Medgyessy Péterhez, jelezve: közte és Szalay István között személyes találkozójukon szó sem esett az egyházi kiegészítő megállapodásról.

Veres András kitért arra is: a Magyar Televízió megkérdezésük nélkül vezette be új műsorstruktúráját; egyes tejtermékek hirdetésén megalázó módon ábrázolják a szerzetes nőket; az Amen. című film plakátja pedig - minden keresztény embert sértve - azt sugallja, "mintha a kereszténység lenne a gyökere a nácizmusnak".

Veres András kijelentette: a püspöki konferencia a leghatározottabban kéri a kormányt és annak vezetőjét, hogy vonja vissza az egyházfinanszírozásra vonatkozó módosítási javaslatokat.

Amennyiben az Országgyűlés mégis megszavazza az indítványokat, az egyház az Alkotmánybírósághoz fordul, és nemzetközi úton is fellép - jelezte.

A püspök mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy az egyház részéről további lépésekre nem kerül sor.

Mint jelezte, a kialakult helyzetről Medgyessy Péter miniszterelnököt és a Vatikánt is értesítették.

A sajtótájékoztatón közzétett összegzés szerint a népszámlálás alapján történő elosztás a Magyar Katolikus Egyháznak 629 millió, a református egyháznak pedig 44,2 millió forintos előnyt jelentene, míg az evangélikus egyház és az izraelita felekezet számára 129,1, illetve 59,5 millió forintos hátrányt okozna a szabályozás.

Veres András ugyanakkor kijelentette, hogy tiltakozásuk kapcsán elsődlegesen nem pénzről, hanem az egyház szabad működéséről és a vallásos emberek jogairól van szó.

MTI - fidesz.hu