V. évfolyam 29. szám, 2006. november 24.
Dátum: 2006-11-24 15:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=68334
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:07:47.686738, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
TARTALOM
» Áder: Politikailag elfogult, megalapozatlan OVB-döntések
» Orbán: A válságnak vannak felelősei
» Helyzetértékelő rendkívüli kongresszus
» Kósa keresztülhúzta Gyurcsány számításait
» Megalakultak a megyei önkormányzatok
» A megyei közgyűlések elnökei
» A megélhetési válság éve lesz
» Az idén is elolvadt a büdzsé
» Törvényjavaslat önkormányzati érdekegyeztető testület létrehozására
» Visszacsempészik a tanácsrendszert
» Mi lesz a Kossuth téri "rendőrkemping" sorsa?
» Gyógyszer nem csak patikákból
» Medián: A többség támogatja a Fidesz álláspontját
» Januártól drasztikusan drágulhat a távfűtés
» Puskáséra váltaná a kommunista utcaneveket
» Videofelvétel Révész Máriusz megveréséről
» Budapest a kínaiak titkos fővárosa
Először "aktát tologatott", majd kétnapos csűrés-csavarás után elutasított a Fidesz hétigenes népszavazási kezdeményezésre vonatkozó kérdéseiből négyet az Országos Választási Bizottság. Nem árt emlékeztetni arra, hogy az egyrészt Lamperth Mónika szája íze szerint, másrészt pártdelegáltakból álló grémium döntéseit a korábbi OVB-khez képest példátlan módon, tucatnyi alkalommal bírálták felül tavasszal a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai.
Az önkényuralmi vörös csillag rehabilitásáért Gyurcsánnyal vállvetve küzdő Szigeti Péter OVB-elnök - "függetlenség el ne hagyd!" - még májusban egy MSZP-brosúrának nyilatkozva a megváltozott jogszabályi környezetnek tudta be a választási bizottság alacsony találati arányát. Nyilván a borítékolható alkotmánybírósági kudarcot is így magyarázza majd "a velünk élő marxizmust" megtestesítő jogász. (Korábban több tekintélyes jogtudós, köztük Szigeti elődje is relevánsnak ítélte meg a Szövetség népszavazási kérdéseit.) Szigetiék vélhetően időhúzásra játszanak, hiszen először a népszavazási kérdésekről való OVB-állásfoglalást húzták-halasztották, mostani döntésükkel pedig a majdai AB-döntés több hónapra becsülhető megszületésében bíznak.
A korábban a népfelség elvére unos-untalan hivatkozó hatalom és hűséges vazallusai mostanában mintha leginkább a néptől félnének. És nem csak az elodázott népszavazás példázza ezt. Emlékezetes, október 1-sején az istenadta magyar nép elsöprő többsége, az emberek javarésze nem a szocialista-szabaddemokrata jelöltekre szavazott az önkormányzati választásokon. Elkezdődött tehát a fejtörés, hogy miként is lehetne a népakaratot visszájára fordítani, a választott vezetőket és képviselőket a döntéshozatalból - főleg az uniós pénzek elosztásából - kiakolbólintani. "Koccintós Bandi" felesége - a belügyérből önkormányzati miniszterré lett Lamperth Mónika - el is szólta magát, mint később kiderült, nem szűk szocialista családi (avagy bizonyos szempontból okkal gyaníthatóan pénzlenyúlásra is szakosodó) körben, hogy hiába szavaztak nagyon-nagyon sok helyen ellenük az emberek, a nép választott képviselői "juszt sem esznek majd az uniós pénzekből". Mert hát Mónikáék tudják a dolgukat. Ilyet is mondott a miniszter asszony.
S lám, szépen és nem is lassan megvalósul a lamperthi forgatókönyv. A láthatólag nem csak az angol nyelv, de a demokrácia szabályainak elsajátítására is csak korlátozottan képes szocialista tárcavezető útmutatásának megfelelően már az MSZP színeiben megválasztott önkormányzati tisztségviselők sem rúgnak labdába a regionális fejlesztési tanácsok élén, hanem a Gyurcsány-kormány komisszárjait, javarészt a választásokon könnyűnek találtatott pártkatonákat nevezik ki a demokrácia dicsőségére.
A kénytelen-kelletlen önbevallottan is böszme kormány feje pedig továbbra is spanyolfalként próbálná felhasználni az önkormányzati vezetőket, mondván, ő tárgyalni akar. Mindeközben kizárná a tanácskozásról a nyilvánosságot, ami nem csoda, hiszen Gyurcsánynak és kormányának nem tárgyalópartnerekre, hanem fejbólintó Jánosokra lenne szüksége. A szerdai megbeszéléseken is csak saját diktátumairól kívánt tárgyalni, a választott emberek (polgármesterek, közgyűlési elnökök) javaslatainak meghallgatásától visszahőkölt a "bátor kormányfő".
A megbeszélést "kannibálalkuként" értékelő debreceni polgármester szerint a találkozónak egyetlen eredménye volt, hogy a kormány rájött, tárgyalnia kell az önkormányzatokkal. Sovány a "siker".
Döntsön a nép! Ez volt a rendszerváltozást kikényszerítő egyik jelszó. Az OVB többségi szavazattal végrehajtott fondorkodása, a kamarák és más szakmai szervezetek szétverésének törvényalkotásban megtestesülő szándéka, az önkormányzatokkal való szerdai látszategyeztetés azt jelzi, hogy ettől a jelszótól is ugyanúgy távolodik a gyurcsányi-kunczei hatalom, mint a demokráciától. A Kossuth tér továbbra is "műveleti terület", biztosítva, hogy el legyen zárva az országtól az Országház. A döntésektől olykor ennél is messzebbre van.
[ a lap tetejére ]
Áder: Politikailag elfogult, megalapozatlan OVB-döntések
Az Országos Választási Bizottság politikailag elfogult, szakmailag elfogadhatatlan döntést hozott - jelentette ki Áder János, annak kapcsán, hogy a testület a Fidesz népszavazási kezdeményezésre benyújtott hét kérdés közül csupán hármat talált megfelelőnek, ugyanakkor hetet elutasított. Az Országgyűlés alelnöke jelezte: a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul. Hangsúlyozta, akkor is megtartják a népszavazást, ha az eredetileg kezdeményezett hét kérdés nem mindegyike kerülhet fel a szavazólapra.
Az OVB a saját álláspontjához sem volt következetes: a hét kérdés vonatkozásában egymásnak is ellentmondó érvelést használt, az indoklás több esetben nem felelt meg a korábbi alkotmánybírósági döntéseknek - hangsúlyozta Áder János. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az új összetételű testület eddig az összes fideszes kezdeményezést elutasította, ám tizenkét esetben a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta az OVB döntését. A Fidesz ezért napokon belül az Alkotmánybírósághoz fordul megtámadva a testület elutasító határozatait.
Az Országos Választási Bizottság hétfői és keddi ülésén a Fidesz és a KDNP hét népszavazási kezdeményezése közül hármat hitelesített: a kórházak állami és önkormányzati kézben maradásáról, a gyógyszerek patikán belüli árusításáról és a termőföld családi gazdálkodóknál maradásáról szóló kérdéseket tartja népszavazásra bocsátandónak. Elutasította a tandíjról, a vizitdíjról, a nyugdíjak adózásáról és a képviselők objektív felelősségéről szóló kezdeményezést.
Áder János megkérdőjelezte az elutasított kérdésekről szóló OVB-indoklások helyességét. A tandíjról szóló kérdésben a testület arra hivatkozik, hogy ez a kérdés szerepel a kormányprogramban, ezért nem lehet népszavazást kiírni erről, a program azonban csak az utólagos képzési hozzájárulásról szól, a tandíj jelenlegi formájáról nem - mutatott rá a Fidesz politikusa. A vizitdíj-kérdést a bizottság azért utasította el, mert az közvetlenül érinti a költségvetést. Ugyanakkor korábbi alkotmánybírósági döntések az ilyen ügyekben másként rendelkeztek, emlékeztetett Áder. Az OVB értékelése szerint nem volt kellően egyértelmű a nyugdíjról szóló kérdés, amelyben a két párt arról kérdezte volna az embereket, hogy maradjon-e a 2006. október 23-ig működő rendszer. A Fidesz politikusa rámutatott, hogy ennek a logikának az alapján a mostani törvény sem egyértelmű.
Áder János hangsúlyozta: akkor is megtartják a népszavazást, ha az eredetileg kezdeményezett hét kérdés nem mindegyike kerülhet fel a szavazólapra. A vitatott négy kérdésben pedig a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul.
Orbán: A válságnak vannak felelősei
A nagy liberális elődök, Eötvös, Kossuth és Deák, forognak sírjukban, a szabaddemokraták nagy része az utóbbi időszakban elárulta a legalapvetőbb emberi szabadságjogokat - jelentette ki Orbán Viktor a Kisgazda Polgári Egyesület ülésén, vasárnap.
Magyarországon erkölcsi, gazdasági és megélhetési válság van. A kormány olyan politikát folytat, melyre nem kapott felhatalmazást a választóktól. Az ország most annak a levét issza, hogy annak idején a békés rendszerváltás és átmenet érdekében elmaradt azok felelősségre vonása, akik negyven év alatt csődbe juttatták az országot. A Fidesz elnöke ezt a hibát nem tartja megismételhetőnek, ezért fontosnak ítéli, hogy azokat, akik a mostani válságért okolhatók idővel felelősségre vonják. Felelniük kell azoknak, akik csődbe vitték az országot, akik eltitkolták a valós helyzetet, mondta.
Október 23-án a megfélemlítés jegyében erődemonstrációt tartott a kormány azzal a céllal, hogy mindenki fogja be a száját. Megfélemlítés, erődemonstráció, brutális fellépés - jellemezte a történteket Orbán, hozzátéve, a liberálisok elárulták az alapvető szabadságjogokat, amikor nem ítélték el a rendőri brutalitást. A nagy liberális elődök, Eötvös, Kossuth és Deák, forognak sírjukban.
A Szövetség elnöke a történtek kapcsán leszögezte: egyértelmű, hogy a rendőrök politikai megrendelésre és azért léptek fel a békés tüntetőkkel szemben brutálisan és durván, hogy a más véleményt megfogalmazókat megfélemlítsék. Felelősségre vonás nélkül nem lehet megoldani a válságot, és garancia kell arra, hogy mindez még egyszer ne történhessen meg - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Helyzetértékelő rendkívüli kongresszus
Az Önkormányzati Képviselők Országos Gyűlését hozza létre a Fidesz szombaton tartandó rendkívüli kongresszusán. A győri egyetemi csarnokban szombaton délelőtt kezdődő tanácskozáson Orbán Viktor pártelnök előtt felszólal Navracsics Tibor frakcióvezető, Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valamint több önkormányzati vezető, köztük Borkai Zsolt győri polgármester.
A kongresszuson - amelyet a Magyarországon kialakult válsághelyzetre való tekintettel hívtak össze - értékelik az önkormányzati választásokat, és a mintegy kétezer küldött elé terjesztik azt az alapszabály-módosítást, amely létrehozza az Önkormányzati Képviselők Országos Gyűlését. Erről Kósa Lajos elmondta: minden pártban van olyan szervezet, amely a párthoz kötődő önkormányzati politikusokat valamilyen szinten összefogja. Az önkormányzati rendszer súlyos helyzetére reagálva akarja a Fidesz átszervezni eddig is meglévő önkormányzati tagozatát.
Kósa keresztülhúzta Gyurcsány számításait
"Az ön bizalmi tőkéje igen alacsony" - mondta Debrecen polgármestere Gyurcsány Ferencnek, s ezzel Kósa Lajos keresztülhúzta a miniszterelnök számításait, aki zárt ülést szeretett volna az önkormányzatok képviselőivel folytatott szerdai megbeszélésen.
Az önkormányzati egyeztető fórumon, amelyen a megyei jogú városok polgármesterei és a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, valamint - bár hívatlanul, de a kormány meghátrálása nyomán - a megyei közgyűlések első emberei is részt vettek, a kormányfő hét javaslattal állt elő, melyek között igazi újdonság nem volt. Demszky Gábor főpolgármester viszont azzal állt elő, hogy egyetlen szövetségbe tömörüljenek az önkormányzatok.
Kósa Lajos arra szólította fel Gyurcsányt, ha a továbbiakban az önkormányzatokkal kíván tárgyalni, fogadja el azt, hogy a helyhatóságok maguk válasszák ki tárgyalódelegációjukat. Hozzátette: a miniszterelnök egyebek mellett felrúgta azt az eddigi gyakorlatot, hogy a régiók elnökei választott önkormányzati vezetők legyenek. Ennek kapcsán megjegyezte, ragaszkodnak ahhoz, hogy a régiók élére továbbra is választott helyhatósági vezetők kerüljenek, ne pedig bukott szocialista pártkatonák.
A Fidesz politikusa felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt időszakban a kormány gyakorlatilag semmilyen közigazgatási átszervezési kérdésben nem tárgyalt a helyhatóságokkal, azaz nélkülük döntött önkormányzati kérdésekben. Ennek következtében számos abszurd intézkedés született.
Megalakultak a megyei önkormányzatok
A 2007. évi költségvetésben aggasztók aa megyéket ért elvonások - hangzott el a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) november 14-i alakuló ülésén.
A szövetség elnökének Ódor Ferencet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökét, társelnökének Szűcs Lajost, a Pest megyei önkormányzat vezetőjét választották meg.
Az alakuló ülésen elfogadott határozat kimondja:
- A miniszterelnök által bejelentett önkormányzati egyeztetés a megyei jogú városok és megyei önkormányzatok vezetőivel teljes, akik választott emberek. A regionális fejlesztési tanácsok elnökei delegáltak, tanácselnökök.
- A MÖOSZ fontosnak tartja a területfejlesztés megyei szintjének fenntartását.
- A 2007. évi költségvetésben aggasztóak a megyéket ért elvonások. Az önkormányzatok emberek sokasága, az ő tanulásuk, egészségük, amire a kormány kevesebbet kíván költeni.
- A közigazgatás lopakodó regionalizálása a szolgáltatások hozzáférését, az elbocsátások a minőségét rontja.
- Tiltakozunk minden meggondolatlan kórház-átalakítás ellen. A megyékkel mint fenntartókkal való egyeztetés formális, elfogadhatatlan az egészségügy leépítése.
- A MÖOSZ érdekérvényesítő, érdekfeltáró munkája során együttműködést ajánl a kormányzatnak, és ezt várja a kormányzattól.
A MÖOSZ hétfői ülésén megállapította: a költségvetési törvényjavaslatnak az Országgyűlésben lezajlott általános vitája után világosan látszik, hogy 2007 a megélhetési válság éve lesz Magyarországon, és a vesztesek között "előkelő helyen" szerepelnek az önkormányzatok is. Azok az önkormányzatok, amelyeknek a kormány hazug, dilettáns politikája miatt kell iskolákat, kórházakat és egyéb intézményeket bezárniuk, embereket állásukból elbocsátaniuk. A megyei önkormányzatok elnökei szégyenteljesnek tartják, hogy tizenhat esztendővel a rendszerváltoztatás után 2006-ban fordult elő első alkalommal, hogy a kormány nem egyeztetett a költségvetési törvény benyújtása előtt az önkormányzatokkal, melyek élén az emberek által legitim, demokratikus módon megválasztott vezetők állnak. "Bár lehet, hogy ezen meg sem kellene lepődnünk azután, hogy az önkormányzati miniszter korábban egy titkos beszédében kijelentette, önkormányzati kérdésekben sem érdekli a választók akarata" - mutatott rá a MÖOSZ.
Baranya: Hargitay János, Bács-Kiskun: Bányai Gábor, Békés: Domonkos László, Borsod-Abaúj-Zemplén: Ódor Ferenc, Csongrád: Magyar Anna, Fejér: Gombaszöginé Balogh Ibolya, Győr-Moson-Sopron: Szakács Imre, Hajdú-Bihar: Rácz Róbert, Jász-Nagykun-Szolnok: Fejér Andor, Komárom-Esztergom: Völner Pál, Nógrád: Becsó Zsolt, Pest: Szűcs Lajos, Somogy: Gelencsér Attila, Szabolcs-Szatmár-Bereg: Fülöp István, Tolna: Puskás Imre, Vas: Kovács Ferenc, Veszprém: Lasztovicza Jenő, Zala: Manninger Jenő
(Minden eddig megalakult közgyűlés elnöke a Fidesz jelöltje volt. Emlékezetes, Heves megyében patthelyzet alakult ki a Fidesz vezette választási szövetség, illetve az MSZP színeiben megválasztott jelöltek között - 20-20 főt delegálhatnak a közgyűlésbe, és mivel egyelőre nem sikerült megállapodni a megyei közgyűlés tisztségviselőiről, illetve bizottságairól, várhatóan újabb választást kell majd tartani.)
[ a lap tetejére ]
A 2007. évi költségvetési előterjesztés nem legitim; nem ad választ az országban lévő problémákra, és nem veti alá magát a szükséges szakmai ellenőrzéseknek. Ezt hangsúlyozta az előterjesztés múlt szombaton lezárt általános vitájában Orbán Viktor.
A Fidesz vezérszónoka kifejtette: Magyarországon először fordul elő, hogy a kabinet éppen az ellenkezőjét hajtja végre annak, amire felhatalmazást kapott a választóktól. A büdzsé a hazugság ára, az ország vétlen polgárainak most kell megfizetniük annak az árát, hogy a kormány két évig azt hazudta nekik: "minden rendben van". Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy 2007 a megélhetési válság éve lesz, egy átlagos család évente 160 ezer forintot fog veszíteni.
A Fidesz elnöke a legnagyobb problémának a népesedési kérdést nevezte. Hangsúlyozta: a költségvetés, az adórendszer és a munkaerőpiac egyaránt családellenes. A bevezetendő adórendszer nemhogy csökkentené, de jelentősen növelni fogja a feketegazdaságot.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a büdzsé nem legitim, nem ad választ az országban lévő problémákra, és nem veti alá magát a szükséges szakmai ellenőrzéseknek. Egyetértett az Állami Számvevőszék elnökével abban, hogy korlátozni kellene az állami vállalatok hitelfelvételét és kötvénykibocsátását, sőt utóbbit lehetőleg meg kellene tiltani.
A 2006-os költségvetés módosításának kedden kezdődött vitájában a Fidesz elutasította az előterjesztést. Élénk vita alakult ki arról, hogy pótköltségvetésről vagy a költségvetés módosításáról van szó. Tállai András felidézte a 2006-os költségvetésről szóló vitában egy esztendővel ezelőtt elhangzott felszólalását, amikor azt mondta: egy "érzéketlen luxusbaloldali kormány kártyavár-költségvetéséről van szó". A Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a szocialista-szabaddemokrata kormány mindegyik költségvetése eldőlt eddig. Felidézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédét, emlékeztetve arra, hogy most is ugyanolyan trükközésről van szó. Majd kijelentette: a jelenlegi helyzet pótköltségvetést tenne szükségessé.
Tállai András rámutatott: Magyarország az egyetlen új uniós tagország, amely nem tudja megmondani, hogy mikor vezetné be az eurót. Az a folyamat, amelynek nyomán eljutott a költségvetés a mai helyzetbe, a Medgyessy-kormány száznapos programjával kezdődött. Veres János pénzügyminiszterhez fordulva közölte: választ vár arra, hogy a súlyos hibák, tévedések, talán szándékos rossz tervezés miatt, a hozzá nem értés okán vagy valami más okból van olyan helyzetben a költségvetés, mint amit megismerhetett az ország. Hogyan hibázhat ekkorát a miniszter? - kérdezte a polgári kormány pénzügyi államtitkára.
Törvényjavaslat önkormányzati érdekegyeztető testület létrehozására
Az emberek október 1-jén megvonták a bizalmat a kormánytól, a falusi, a városi és a megyei önkormányzatok tehát joggal várják, hogy érdemi befolyásuk legyen a választóik jövőjét alapvetően meghatározó döntések meghozatalára - emlékeztetett hétfőn napirend előtti felszólalásában Szűcs Lajos.
A Fidesz képviselője, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: költségvetés általános vitája után most már világosan látszik, hogy a terv megélhetési válságot fog okozni Magyarországon. "Vesztes lesz mindenki, az önkormányzatok, a városok, a falvak, a vállalkozások, családok.
A 2007-es költségvetés soha nem látott nehéz helyzetbe hozza városainkat, falvainkat és a megyei önkormányzatokat is. A kormány hazug és dilettáns politikája miatt kell majd kórházakat bezárni, iskolákat megszüntetni, pedagógusokat, közalkalmazottakat elbocsátani, megemelt gázszámlát, megnövelt adókat, valamint vizitdíjat, tandíjat fizetni" - mondta Szűcs Lajos.
Kiemelte: az embereknek, a demokratikus, legitim módon megválasztott testületeknek szerepet kell kapniuk a döntéshozásban, mert csak így biztosítható, hogy ne a hazugság, hanem végre az őszinte beszéd váljék uralkodóvá. Bejelentette: ennek érdekében nyújtanak be törvényjavaslatot, amelyben azt kezdeményezik, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok polgármesterei, valamint a megyei közgyűlések elnökei részvételével jöjjön létre egy önkormányzati érdekegyeztető testület. Egy olyan legitim, demokratikus módon megválasztott vezetőkből álló grémium, amelynek egyetértése nélkül a kormány ne terjeszthesse költségvetési törvényjavaslatát az Országgyűlés elé, valamint ne alkothasson nemzeti fejlesztési tervet és hozzá kapcsolódó operatív programokat.
A Fidesz politikusa beszédében kitért arra, hogy Gyurcsány Ferenc több mint hat és fél millió ember október 1-jei döntését figyelmen kívül hagyva nem hívta meg a megyei közgyűlések megválasztott elnökeit, hanem helyettük a regionális fejlesztési tanácsok élére állított pártkatonákat rendelte magához. Épp ezért a kormányfő által javasolt november 22-i megbeszélés nem egyeztetés, hanem silány politikai PR-akció Gyurcsány-módra, amely a pártérdekeket a helyi ügyek fölé helyezi, az önkormányzatokat pedig pártpolitikai célokra használja fel.
Gyurcsány Ferenc tanácsadói, miniszterelnöki tevékenységével az eddigi bizalmat is lerombolta - szögezte le Navracsics Tibor az Országgyűlés hétfői ülésén. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség ellenzék és kormányoldal között, és a szomszédos országok politikusai között. De mit gondoljon egy román politikus arról a Gyurcsány Ferencről, akinek 2001 decemberében pattant ki az agyából az, hogy a Kovács László által jóváhagyott Orbán-Nastase-megállapodást utólag meg kell támadni, és 23 millió román munkavállalóval kell riogatni a magyar embereket? A Fidesz frakcióvezetője felidézte Gyurcsány idegengyűlölő és a határon túli magyarság ellen irányuló kampányát, amelyet 2004-ben a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazás előtt fejtett ki. "Mi alapján lehet azt gondolni, hogy most eljött az együttműködés ideje, hirtelen megvilágosodott Gyurcsány Ferenc?" - tette fel a kérdést Navracsics.
A miniszterelnök "szavahihetőségére" példaként említette azt is, hogy Gyurcsány Ferenc a múlt héten arról szónokolt: az uniós forrásokat egy bizottságnak kellene felügyelnie, majd fél óra múlva leszavazta az erre irányuló fideszes indítványt. A frakcióvezető kitért az önkormányzatok irányába hirtelen megnyilvánuló miniszterelnöki együttműködési készségre, emlékeztetve arra, hogy amikor szeptemberben a Fidesz javaslatot tett egy önkormányzati egyeztető tanács felállítására, azt a kormánypártok lesöpörték az asztalról.
Végül arról szólt, hogy van együttműködés a pártok között, hiszen az öt parlamenti frakcióvezető rendszeresen szokott találkozni a házelnökkel. Majd bejelentette azt is, hogy a Kuncze Gábor szabaddemokrata elnök-frakcióvezető által kezdeményezett találkozóra szóló meghívást a Fidesz elfogadja. "Valóban szükség van párbeszédre. A párbeszédhez azonban minimális bizalomra is szükség van" - mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy a minimális bizalmat viszont meg kell szolgálni, nem szétrombolni kell. Az Országgyűlésben helyet foglaló pártok megszolgálták ezt a bizalmat, ugyanakkor Gyurcsány Ferenc lerombolta mind tanácsadói, mind miniszterelnöki tevékenységével azzal, hogy számtalanszor tanúsította: nem tartja be az adott szavát.
Visszacsempészik a tanácsrendszert
A megyei fejlesztési tanácsokat háttérbe szorították, a regionális fejlesztési tanácsokat részesítik előnyben, amelyekben a végrehajtó hatalom van többségben - reagált Kovács Zoltán az önkormányzati miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakra. A Fidesz országgyűlési képviselője kiemelte: burkolt alkotmánymódosítás van napirenden, amelynek része egy lopakodó regionalizmus az államigazgatási feladatok terén. Ezt jelzi, hogy a megyei fejlesztési tanácsokat háttérbe szorították, a regionális fejlesztési tanácsokat részesítik előnyben, amelyekben a végrehajtó hatalom van többségben. A jövő évi költségvetésben szinte minden önkormányzati támogatást központosít a Gyurcsány-kormány. Az MSZP és az SZDSZ burkolt alkotmánymódosításával visszaállítja a tanácsrendszert.
Pápa polgármestere leszögezte: az önkormányzati közszolgáltatások terén visszafogás figyelhető meg, ám ezzel az önkormányzati alapjogok sérülnek. A szabadon felhasználható személyi jövedelemadó-visszatérítés 20 százalékkal lesz kevesebb, mint korábban, ugyanakkor a 450 milliárd forintnyi helyi adó nem realizálható a gazdasági megszorítások miatt. Nem indul újabb címzett és céltámogatás nagy projektekre, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatására 3,2 milliárd forinttal kevesebb jut, a bérfejlesztésre nincs fedezet, a városi jegyzők több új feladatot is kapnak forrás nélkül, a kistelepülések iskoláit pedig bezárás fenyegeti.
Mi lesz a Kossuth téri "rendőrkemping" sorsa?
Latorcai János kedden napirend előtt arról tudakozódott, hogy téliesítik-e a "rendőrkempinget" a Parlamentnél. A rendőrök fáznak a nem téliesített sátorban, ráadásul a helyzet közegészségügyi szempontból is veszélyes, mert az állomány tagjai megbetegedhetnek, ami országos járványhoz is vezethet - mondta a KDNP képviselője. Aggódott továbbá amiatt is, hogy közegészségügyi szempontból mennyire biztonságos a műveleti területen felállított öt tábori illemhely, amelyeket "sűrűn kellene ellenőrizni a fertőzésveszély miatt". Latorcai javasolta, hogy a rendőrök kapjanak téli ruhát. Majd megkérdezte a kormány képviselőjétől, hogy miért vannak még mindig ott a rendőrök a Parlamentnél, mert erre semmi szükség. Nekünk nincs okunk félni a magyar néptől - mondta.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára szerint nem kempingről, hanem egy kék sátorról van szó, ahol a rendőrök pihennek és étkeznek, s valóban az nem téliesített, de ez megoldható. Ugyanakkor nem tudott válaszolni arra, hogy meddig "kempingeznek" a rendőrök a téren.
Farkas Flórián a roma csoportok kivándorlásának okairól beszélt ugyancsak napirend előtt. Ez egy segélykiáltás, mert a cigányok megélhetési válságban vannak - mondta a Lungo Drom elnöke. A Fidesz-frakció tagja úgy fogalmazott, hogy hiába van valakinek otthona, ha nincs biztos keresete, nem tudja azt fenntartani, nem tudja fizetni a számlákat, nincs pénze vizitdíjra, gyógyszerre, s hovatovább még az alapvető élelmiszereket sem tudja megvenni. "Dolgozni kellene, de mivel a cigányok közül sokan képzetlenek, nem kapnak munkát" - mondta Farkas Flórián, s javasolta egy kríziskezelő alap létrehozását, valamint szorgalmazta felnőttképzés kibővítését.
Egyes nem vényköteles gyógyszerek, köztük fájdalom- és lázcsillapítók, valamint vitaminok patikán kívül is árusíthatóak lesznek. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a gyógyszer-gazdaságosságról és gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslatot. A 14 év alattiaknak azonban nem lehet majd orvosságot eladni a patikákon kívül. A gyógyszereket zárt szekrényben kell tartani, patikust viszont nem kötelező alkalmazniuk az üzleteknek, az eladó is kiadhat orvosságot. A törvényjavaslatot 195 igen, 160 nem és 1 tartózkodás mellett a kormánypártok egyöntetű támogatásával fogadták el. A Fidesz, a gyógyszerész- és az orvosi kamara is jelezte korábban, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a köztársasági elnök aláírja a jogszabályt. A törvény 2007-től lép életbe, ha az államfő jóváhagyja és kihirdeti.
Az Országgyűlés szintén koalíciós igenekkel elfogadta az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslatot is. Eszerint megszűnik a kötelező kamarai tagság, illetve nem lesz szükség a gyógyszerészkamara egyetértésére a patikaalapításnál. Az egészségügyi szakmai kamarák a jövőben önkéntes alapon szerveződnek, de továbbra is köztestületeknek minősülnek.
Valóban az-e a kabinet számára az egyik legfontosabb kérdés ma Magyarországon, hogy hol legyen a kormányzati negyed? Ezt firtatta Szijjártó Péter hétfőn az azonnali kérdések órájában. A Fidesz képviselője úgy fogalmazott, hogy akkor gondolkodik a kormány saját maga kényelmesebb elhelyezéséről, amikor 2007-ben megélhetési válság lesz Magyarországon. Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára erre azt felelte, kormányzati negyedre azért van szükség, hogy egyes épületeket vissza lehessen adni eredeti funkciójuknak, illetve a működési kiadásokon spóroljon a kormány. Viszontválaszában Szijjártó emlékeztetett arra, több negatív példa is akadt már a Gyurcsány-kormány idejéből az állami vagyon privatizációjára.
Szatmáry Kristóf a gazdasági tárca képviselőjéhez intézett interpellációjában a "lex Audit" bírálta. Emlékeztetett, a jogszabályt a kormány azt követően léptette életbe, hogy az Audi konszern győri vállalata kutatás-fejlesztéseinek leállításával fenyegetőzött a szolidaritási adó bevezetése miatt. A Fidesz képviselője szerint a törvénymódosítással a Magyarországon működő nemzetközi cégek, valamint a hazai kis- és középvállalkozók versenyképessége között az eddigieknél is tovább a különbség. A K+F forrásokkal nem rendelkező magyar kis- és középvállalkozói kört erősebben sújtja a szolidaritási adó új formája, mint a nagytőkeerejű, K+F fejlesztésre képes nemzetközi nagyvállalatokat - indokolt a Fidesz politikusa. S megkérdezte, mit kíván tenni a kormány az eltolódott teherviselési arányok helyrebillentése érdekében, illetve azért, hogy a hazai tulajdonú kisvállalkozások ne érezzék másodrendű polgároknak magukat Magyarországon. Szatmáry kitért arra is, egyetért a különböző kutatás-fejlesztési kedvezményekkel, ám - mint megjegyezte - a valóság nem azt tükrözi, hogy a kis- és középvállalkozások rózsásan látnák a jövőt.
[ a lap tetejére ]
Fájdalmasan magas lesz az ára a jövő évi költségvetésben az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikájának. A 2007-es megszorító büdzsének, a "nagy kiigazításnak" - leszámítva a kormányzati PR-t és a tőkejövedelmekké átalakított, a határon kisurranó vállalati profitot - mindenki elszenvedője lesz. A nyugdíjasok, a nagycsaládosok, az átlagos jövedelemmel rendelkező háztartások, a helyi és a megyei önkormányzatok, a közintézmények, az egyéni és társas vállalkozások - a többi között. Sorolni lehetne még, de aligha érdemes.
A tény az tény marad: az elmúlt ciklusban a régi-új kormánykoalíció nem tette meg azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdaságot jobb állapotba hozták volna, illetve amelyek megakadályozták volna, hogy az államháztartási egyensúly ne boruljon meg. A kormány most igyekszik a választópolgároktól mindent visszavenni, amit - például az idei választási költségvetésben - kifizetett. Mire ez a nagy igyekezet? Csak arra, hogy a hitelesség látszata fennmaradjon, legalább a nemzetközi pénzvilág szemében. Természetesen a tőke iránti hajbókolás a költségvetési törvényjavaslatból is kiderül. Olyannyira, hogy visszatükröződnek benne a konvergenciaprogram elemei és számai. Azé a konvergenciaprogramé, amelyet már szakmai körökben is ízekre szedtek, és nemzetközi "sikeréről" csak annyit: maga az Európai Unió vizsgálja meg újból a jövő év tavaszán, hogy végrehajtja-e azt a kormány, miután az eddigi vállalásait - négy-öt év távlatában - még nem sikerült teljesítenie. Ráadásul a szóban forgó felzárkózási terv az elméleti és gyakorlati célt - nevezetesen az euró magyarországi bevezetésének időpontját - nem is tartalmazza!
Visszakérdezhetnénk: mit ér egy szerződés dátum nélkül? Arról nem is beszélve, hogy a konvergenciaprogram későbbi gazdasági-társadalmi hatásait ez idáig még senki sem elemezte. Bármilyen meglepő: maga a kormány által felállított konvergenciatanács sem! Így a most előterjesztett központi költségvetés hivatkozása a konvergenciaprogramra nem más, mint megtévesztés.
A problémát természetesen alkotmányossági dilemma is fokozza: tudniillik úgy lett a konvergenciaprogram az alapja a 2007-es költségvetésnek, hogy az nincs is törvénybe iktatva, miközben az éves büdzsét jogszabályi keretbe kell önteni. S miközben a parlamentben talán leggyakrabban elhangzó szó a reform, a költségvetési törvényjavaslatban nyoma sincs az új kormányzati gondolkodásmódnak. Szocibb a szociknál: húzd meg, ereszd meg.
A legnagyobb gondot az okozza, hogy a jövő évi költségvetési törvény indoklásából teljesen hiányzik a nemzetgazdaság egészében való gondolkodás. A jelek szerint csak a hiány és a bevétel számít. Így a büdzsé készítésekor nem volt fontos tényező, hogy milyen társadalmi-gazdasági folyamatok indulnak el, következésképp: nincsenek benne értékelések az állam egészének jövedelemtermeléséről, annak elosztásáról, felhasználásáról.
Pedig történik majd jövőre néhány "apróság": felére lassul a gazdaság növekedési üteme, visszaesik a fogyasztás, magasabb lesz a munkanélküliség, felpörög az infláció és a fizetések kevesebbet fognak érni. Nagyon leegyszerűsítve: ez az ára a költségvetési kiigazításnak, annak, hogy jelentősen, a GDP több mint tíz százalékáról 6,5 százalékára szűkíti le a kormány az államháztartási hiányt.
Ugyanakkor nem csak az átgondolt és megfontolt gazdaságpolitika hiányzik a kormányzati térfélről. Hanem sokkal inkább az: mintha nem lenne a kormánynak koncepciója arra, hogy milyen Magyarországot szeretne.
Szajlai Csaba, Magyar Nemzet, 2006. november 20.
[ a lap tetejére ]
Medián: A többség támogatja a Fidesz álláspontját
A Medián november elején készített felméréséből kiderül: az emberek többsége nemcsak hallott már a Fidesz népszavazási kezdeményezéséről, de nagy részük az ellenzéki párt álláspontját támogatja a felteendő kérdésekben. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy van-e értelme a referendumnak.
Két héttel azután, hogy a Fidesz bejelentette hétigenes népszavazási kezdeményezését, az emberek 82 százaléka értesült erről, és háromnegyedük a felvetett témák közül egyet, kétharmaduk kettőt tudott megemlíteni - derül ki a közvélemény-kutató cég november elején készített felméréséből. Legtöbben a legyen-e vizitdíj az egészségügyben (51 százalék), legyen-e tandíj a felsőoktatásban (43 százalék), illetve maradjanak-e állami tulajdonban a kórházak (42 százalék) kérdéséről hallottak.
Mind a hét kérdés kapcsán többségben vannak azok, akik igennel szavaznának, legtöbben a vizitdíj témájában értenek egyet a Fidesz álláspontjával, azaz hogy továbbra se kelljen az orvos látogatásakor ilyen díjat fizetni. A Népszabadságban közzétett felmérésből kiderül az is, hogy kevesebben, de még mindig többségben vannak azok is, akik azt mondják, a gyógyszereket csak gyógyszertárakban lehessen kapni, a nyugdíjasoknak pedig továbbra se kelljen járulékot fizetniük, ha munkát vállalnak. A Fidesz szavazóinak körében mind a hét kérdés esetében háromnegyednyi az igenek aránya, a kormánypárti táboron belül azonban csak a politikailag elkötelezettek szavaznának nemmel, a kevésbé elkötelezettek otthon maradásukkal voksolnának. A Fidesz szavazóin kívül valamennyi szavazói csoportban többségben vannak azok, akik szerint felesleges az ellenzéki párt kezdeményezte referendum. A teljes népességen belül 51 százalék vélekedik így, míg 45 százalék tartja fontosnak a népszavazást.
Januártól drasztikusan drágulhat a távfűtés
A Hír Televízió információi szerint a fővárosban 45, a vidéki nagyvárosokban akár 70 százalékkal is drágulhat a távfűtés, miután a szolgáltatók az új gázár-támogatási rendszerben nem kedvezményes, hanem piaci áron veszik a hőerőműveket működtető gázt. A távhődíjak emelésének mértékéről az önkormányzatok hozzák meg a végső döntést, várhatóan decemberben. A szolgáltatók kedvezménye azért szűnik meg, mert a gázár-támogatás nem alanyi jogon jár januártól, hanem rászorultsági alapon.
Mi történik itt? Ez az alcíme Stefka István legújabb kötetének, amelyben mintegy félszáz interjú olvasható olyan személyiségekkel, akik a 80-as 90-es évek fordulóján részt vettek az úgynevezett rendszerváltoztatás folyamatában. A Magyar Nemzet újságírója Hogyan élte át a történteket, és hogyan értékeli egykori cselekedeteit a ma tükrében a rendszerváltás számos tevékeny részvevője. Interjú olvasható többek között Orbán Viktorral, Bihari Mihállyal, Szűrös Mátyással, Hack Péterrel, Csurka Istvánnal, Tamás Gáspár Miklóssal, Raj Tamással, Kozma Imrével, Duray Miklóssal és Tőkés Lászlóval. Stefka István interjúi arra világítanak rá, hogy a törésvonalak nem ott húzódnak, ahol a politika hivatásos magyarázóinak kánonja szerint lenniük kellene. A kötet előszavában "Elszabotált rendszerváltozás" címmel Ugró Miklós azt írja, hogy a rendszerváltozás tizenhat évvel ezelőtt csak elkezdődött, de a mai napig nem fejeződött be. A kötet a Kairosz kiadó gondozásában jelent meg. Információk a www.kairosz.hu internetcímen.
Puskáséra váltaná a kommunista utcaneveket
Mozgalmat indított Szabó Csaba, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés képviselője annak érdekében, hogy a szocialista időkből megmaradt utcanevek megváltozzanak, s vegyék fel a múlt héten 79. életévében elhunyt legismertebb magyar, a világhírű labdarúgó Puskás Ferencét. A Fidesz politikusa elmondta, hogy a Lenin, Georgi Dimitrov, Ságvári Endre nevét viselő, valamint a Vöröshadseregre és más kommunista névre "keresztelt" utcák csaknem kétezer településen maradtak fenn. Mozgalmához számos ismert közéleti személyiség csatlakozott, többek között Pitti Katalin, Borbély Pál, Buzánszky Jenő, Czey-Bert Róbert, Nemcsák Károly, Körtvélyessy Zsolt, Papcsák Ferenc, Sasvári Sándor, Szendrei József, Tófalvi Károly, illetve számos polgármester, települési és megyei vezető. Szabó Csaba elsőként lakóhelyén, Nyékládházán kívánja megvalósítani tervét. A Miskolchoz közeli kisvárosban Ságvári Endrét váltaná Puskás Ferenc, az 1500 lelkes ugyancsak borsodi Novajidrányban Lenin útból lenne Puskás Ferenc utca.
Videofelvétel Révész Máriusz megveréséről
Tanúként hallgatták meg az ügyészek Révész Máriuszt az október 23-ai megverése miatt tett feljelentése nyomán. A képviselő ügyvédje, Futó Barnabás elmondta: a súlyos testi sértést igazolja, hogy Révész Máriusz lapockája eltörött. Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy a rendőri intézkedésről videófelvétel készült, amely az eljárás során bizonyító erejű lesz.
Budapest a kínaiak titkos fővárosa
A Stuttgarter Zeitung a Hamburgban lefoglalt és nagyrészt magyarországi címekre szánt hamis kínai portékák apropóján foglalkozik a budapesti kínai negyeddel. A német napilap online kiadásának nyilatkozó Salát Gergely, az ELTE sinológusa rámutatott: "a kínaiak a magyar társadalomtól elszigetelten élnek." Közel harmincezren élnek Budapesten. Pontos számot senki sem tud mondani, nem léteznek velük kapcsolatos megbízható statisztikák - mondta a távol-keleti országból érkező bevándorlókkal évek óta foglalkozó kutató. Majd kifejtette: "Budapest a kínaiak számára európai logisztikai központtá vált. Itt üzletelnek, ide érkezik az áru és innen osztják azt tovább. Budapest a kínaiak európai hídfője, néhányan úgy fogalmaznak: az ő titkos fővárosuk." Az 1989 és 1992-es időszak között elsősorban szerencselovagok érkeztek Magyarországra, mert ekkoriban még nem kellett vízum a beutazáshoz. Legtöbben azért jöttek ide, mert szerettek volna Európában meggazdagodni, politikai menekültek alig voltak köztük. Sokan maradtak, mások tovább mentek. Csak néhány budapesti kínai beszél többet néhány magyar mondatnál. De erre nincs is szükségük: van saját templomuk, újságuk, utazási irodájuk, orvosuk, bevásárló központjuk és videotékájuk. S rendszeresen a CCTV4-et, a kínai nyelvű, anyaországból sugárzott csatornát nézik.
[ a lap tetejére ]
A Fidesz Hírlevelet a [email protected] címen rendelheti meg, illetve mondhatja le.
E-mail címét bizalmasan kezeljük, harmadik fél számára nem adjuk ki.
Mindig friss híreket talál honlapunkon: www.fidesz.hu