NATO-csúcs Lettországban
Először tartanak NATO-csúcsértekezletet egy volt szovjet tagköztársaság területén: a 26 tagállam állam- és kormányfői kedden és szerdán Lettország fővárosában, Rigában találkoznak, hogy megvitassák a katonai szövetség tevékenységét nehezítő problémákat, s kijelöljék a feladatokat a következő évekre.
Dátum: 2006-11-27 07:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=68423
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:08:17.587832, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A találkozóra tehát szimbolikus helyszínt választottak a tagállamok. "Nemrégiben még szovjet tankok gurultak ezeken az utakon. S mi most azért rendezzük e csúcstalálkozót, hogy mindez soha többé ne fordulhasson elő" - nyilatkozta néhány napja a kis balti köztársaság elnöke, Vaira Vike-Freiberga.
Ámde azon túl, hogy a NATO vezetői - most először - az orosz határoktól mindössze néhány tucat kilométerre tartják megbeszélésüket (ami épp eléggé bosszantja is Moszkvát: aligha véletlen, hogy a volt Szovjetunió tagállamainak többségét tömörítő Független Államok Közösségének csúcstalálkozóját is éppen most keddre hívták össze, méghozzá a Lettországhoz közeli Minszkbe), a rigai tanácskozáson nem várhatóak igazán átütő eredmények. Sokak véleménye szerint a mostani NATO-csúcs megrendezését elsiették: nincs olyan kulcsfontosságú téma, ahol áttörést lehetne elérni, amit a rigai találkozó "fontos üzeneteként" lehetne majd az évkönyvekben ünnepelni.
Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években túl gyakran követték egymást a NATO-csúcsok (2002-ben Prágában rendeztek ilyet, 2004-ben Isztambulban, s már most biztosra vezető, hogy 2008-ban Portugália ad majd otthont a következő csúcstalálkozónak) - azaz nincs elég idő arra, hogy az egyes találkozókon elhatározott döntéseket a következő csúcs idejére meg is valósítsák. Ám az időzítésbeli gondoknál is nagyobb probléma, hogy a 2003-as iraki háború okozta megosztottság még nem tűnt el teljesen a NATO-ban: számos, a katonai szövetség megreformálását célzó amerikai kezdeményezést továbbra is erős ellenállás fogad egyes európai tagállamok (mindenekelőtt a hajdani iraki "béketábort" vezető franciák és belgák) részéről. S ezen a területen valószínűleg csak akkor következhet be változás (már ha egyáltalán lesz ilyen), amikor a mostani viták legfőbb szereplői, azaz George Bush amerikai elnök, Tony Blair brit kormányfő és Jacques Chirac francia elnök helyére egy-másfél éven belül új vezetők lépnek. "Riga túl korán jött. A következő 2-3 évben viszont ismét lesz egy lehetőség arra, hogy a szövetség egységessé váljon" - nyilatkozta a minap egy neves kutató, a transzatlanti kapcsolatok szakértője, Ron Asmus.
A mostani csúcsértekezlet szempontjából az is nehézséget jelent, hogy a NATO egyelőre felemás helyzetben van: még nem kerültek le a napirendről a hidegháború utáni időszak témái (bővítés, nyugat-balkáni átalakulás, stb.), miközben egyre nagyobb odafigyelést igényelnek az Egyesült Államok elleni 2001-es terrortámadással kezdődött új korszak problémái, azaz a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni küzdelem, az Európán kívüli katonai akciók, s a "globális NATO" kialakításának kérdéskörei.
Mindennek következtében a rigai találkozó valószínűleg egyfajta "saláta-csúcs" lesz: mindennel foglalkozik majd, a NATO katonai reformjától a bővítés kérdésein át a katonai műveletek áttekintéséig. Mint egy hozzáértő mondta: "nem lesz korszakváltó csúcsértekezlet, de előkészíti a régi napirendi pontok lezárását és az újakban való előrehaladást." A fő hangsúly Afganisztánon lesz, amely a NATO legnagyobb hadművelete, s egyben az első Európán kívüli akciója, s ahol egyelőre nem a legjobban haladnak a dolgok. De emellett szó esik majd a bővítés ügyeiről (a NATO 2008-ra tervezi újabb tagok meghívását: kérdés, hogy ezt milyen határozottan ígérik majd meg a csúcs záródokumentumaiban), a katonai szövetség reformjáról (a NATO gyorsbevetésű erejét, a még Prágában elhatározott NRF-et várhatóan teljes harckészültségben lévőnek nyilvánítják), s az amerikaiak által sürgetett "globális partnerségről" is, azaz hogy a NATO munkájába az eddiginél jobban kapcsolják be a szövetségen kívüli, de vele sok tekintetben együttműködő ázsiai államokat.
Magyar részről várhatóan a bővítés kérdése áll majd előtérben, hiszen a budapesti vezetés Horvátország mielőbbi NATO-felvételének talán legfőbb támogatója a szövetségen belül, és Szerbia európai integrációjának előmozdításához szintén komoly magyar érdekek fűződnek. Emellett várhatóan szóba kerül majd az EU és a NATO közötti együttműködés fokozása is, hiszen Magyarország - akárcsak a csúcs legtöbb résztvevője - egyszerre tagja mindkét szervezetnek, s nem érdeke, hogy az erőforrások felhasználását a biztonságpolitikában rivalizálás nehezítse.
MTI - fidesz.hu