Válságban a közoktatás

Reformnak hazudnak valamit, ami valójában csak pénzkivonás - mutatott rá Pokorni Zoltán keddi sajtótájékoztatóján.

Dátum: 2006-11-28 11:36:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=68522
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:08:50.952356, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A differenciálás elemei ugyanakkor - amit itt újdonságként, hatalmas előrelépésként, reformként ünnepel Hiller István - már korábban is léteztek, vagy csak azért kerültek be a törvénybe, mert az új osztálylétszámokat felmenő rendszerben vezeti be a közoktatási törvény - jelentette ki a Fidesz oktatáspolitikusa.

Reformnak hazudnak valamit, ami valójában csak pénzkivonás - mutatott rá Pokorni Zoltán, majd megjegyezte, "tisztességesebb eljárás lett volna, ha Hiller István azt mondja: nincs pénz, ezért innen, meg innen el kell venni". De nem ezt tették, hanem üdvözült mosollyal reformról és tartalmi megújulásról beszélnek. Leszögezte: Hiller István annak ellenére hazudik, hogy az őszi őszödi beszéd lelepleződése után "szívükre tett kézzel fogadták a szocialisták, hogy isten bizony, most utoljára, és soha többet nem fognak hazudni, megérkezett az őszinte beszéd ideje". Hozzátette: ez a költségvetés közoktatási fejezetében bizonyosan nem sikerült.

A következő évben durván tízmilliárd forinttal kevesebb pénzt szán Gyurcsány Ferenc és Hiller István az óvodásokra és iskolásokra - hangsúlyozta Pokorni Zoltán. Hozzátette: az egész rendszerből a következő évek során 30 milliárd forintot húz ki a költségvetés. Hozzátette: a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a következő évtől megszüntetik a kiegészítő normatívákat, amelyek eddig életben tartották a kistelepülési iskolákat.

Az elkövetkezendő években összességében nominálisan 20 százalékkal csökkenti a kormány a közoktatásra szánt forrásokat, reálértékben számolva több mint a negyedével. Ennek hatása fájdalmas, ez már nem csak a kistelepülési iskoláit érinti, hanem a nagyobb városok iskoláinak működését is lehetetlenné teszi, vagy minőségét nagymértékben rontja - mondta el az oktatáspolitikus.

A felsőoktatásról szólva elmondta: a támogatási összeg itt látszólag nő, és az egyetemek bevételi kötelezettségét is növelik, gyakorlatilag azonban ezt a növekedést el is viszi a személyi juttatások, bérek költsége. A hallgatói támogatás kerete is csak látszólag nő, mert ez nem más, mint a 2006 szeptemberében megnövelt hallgatói támogatások áthúzódó hatása - ismertette. Nem igaz, hogy a hallgatói juttatások növekedése enyhítené a bevezetendő tandíj terhét - tette hozzá.

Pokorni Zoltán szólt arról is, hogy a kormány 2010-ig nem számol az oktatók bérének emelésével sem, a személyi juttatásokra szánt keret mindösszesen 6 százalékkal emelkedik. Az elkövetkező négy évben tehát a felsőoktatásban dolgozók jövedelmének növelése csak jelentős elbocsátások árán lehetséges.

Hangsúlyozta, a kormány olyan adósságspirálba kényszerítette a felsőoktatási intézményeket, ami kritikus lesz a következő években. A PPP-s programok keretében 20 éves szerződéseket kötöttek az intézményekkel - 650 milliárd forint értékben - azzal az ígérettel, hogy a visszafizetendő pénz felét a központi költségvetés fogja állni. Ugyanakkor - mutatott rá Pokorni Zoltán - erre a kormány az elkövetkező években mintegy 13-15 milliárd forintot szán. Ez azt jelenti, hogy a 20 éves törlesztési ciklus első negyedében a kormány a költések töredékét kívánja csak magára vállalni - tette hozzá, majd megjegyezte, ez mérhetetlenül kiszolgáltatja az intézményeket a hitelező beruházóknak. Így érthető, hogy a kormány miért vezette be a tandíjat, miért gondolkodik annak emelésről, illetve miért akarja lehetővé tenni, hogy belátható időn belül az egyetemeknek, főiskoláknak más fenntartója is legyen, mint az állam.

Kiemelte: ez sokak szerint a magyar egyetemek, főiskolák privatizációját készíti elő, de nem csak a lehetőségét, hanem az intézmények eladósodottsága miatt a kényszerét is. A privatizáció hatásai a magyar oktatásra és társadalomra azonban beláthatatlanok - figyelmeztetett.

fidesz.hu