Az ENSZ aggódik a magyar rendőri fellépés miatt
Az ENSZ kínzás elleni bizottságát (Committee Against Torture - CAT) aggodalommal töltik el a Budapesten szeptemberben és októberben történt tüntetések sorárán tanúsított rendőri fellépésről szóló hírek - tudatta az ENSZ emberi jogi főbiztosságának égisze alatt működő bizottság Magyarországról kiadott legfrissebb jelentésének megállapítását a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) kedden az MTI-vel.
Dátum: 2006-11-28 13:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=68530
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:08:53.232290, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A testület szerint a magyar államnak jobban kellene ügyelnie az emberi jogok érvényesítésére, és arra, hogy a rendőrség és a büntetés-végrehajtás területén ne tűrjék meg a jogellenes intézkedéseket. A kínzás elleni bizottság ajánlása szerint el kell érni, hogy a rendvédelmi szervek csak a szükséges esetekben és mértékben alkalmazzanak erőszakot: ennek érdekében pontos definíciókra és szabályokra van szükség, amelyek betartását is következetesen ellenőrizni kell - olvasható az MHB közleményében. Hozzáteszik: a bizottság aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy kiderült, a szeptemberi-októberi demonstrációkon fellépő rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt. Mint írják, a testület szerint biztosítani kell, hogy a rendvédelmi szervek dolgozói mindenkor azonosíthatóak legyenek.
A közlemény szerint a CAT figyelmét a szeptemberi-októberi budapesti eseményekre a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel, amely szerint "miközben a zavargásokkal szembeni rendőri fellépés jogi alapja megkérdőjelezhetetlen, az intézkedés-sorozatban számos alkalommal történtek túlkapások".
A közleményben olvasható: a kínzás elleni bizottság november 14-16. között foglalkozott Magyarországgal; a kormány és a Magyar Helsinki Bizottság jelentései, illetve képviselőinek meghallgatása után a konklúziókat november 24-én fogadták el. A CAT novemberben 1998 óta először foglalkozott Magyarországgal.
A kínzás elleni bizottság megállapította, hogy miközben sok jelzés érkezik a rendvédelmi szervek túlkapásairól, nagyon kevés vizsgálat indul az ilyen ügyekben, és még ennél is kevesebb ítélet születik. A CAT ajánlása szerint az ügyek azonnali, hatékony és pártatlan vizsgálata mellett hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a kellőképpen szigorú büntetések kiszabásával vége szakadjon "a rendvédelmi szervek bántalmazást elkövető tagjainak de facto büntetlensége".
Miközben a testület elégedettségének adott hangot például a magyar áldozatvédelmi törvény megalkotása és számos nemzetközi egyezménynek a magyar jogba való átültetése miatt, számos ponton további lépéseket tartott szükségesnek. Eszerint csökkenteni kell az előzetes letartóztatások átlagos hosszát, gyakrabban kell alkalmazni az előzetes letartóztatást helyettesítő kényszerintézkedéseket, mint a lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet. El kell érni, hogy az idegenrendészeti őrizetet csak kivételes esetekben, végső megoldásként és a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák a hatóságok a menedékkérőkkel szemben, és az őrizeteseket ne fegyházas körülmények között tartsák. Biztosítani kell, hogy a fogvatartottak minél hamarabb találkozhassanak ügyvédjükkel és orvossal, valamint csökkenteni kell a börtönök zsúfoltságát.
A közlemény szerint a kínzás elleni bizottság kitért a magyarországi romák helyzetére, és aggodalmát fejezte ki, hogy híradások szerint aránytalanul magas a romák száma a szabadságvesztésre ítéltek között, illetve azok között, akik elszenvedői voltak a rendőri túlkapásoknak. A bizottság javaslata szerint támogatni kell azokat a programokat, amiknek az eredményeként több roma dolgozhatna a rendvédelmi szerveknél.
MTI - fidesz.hu