Oroszország az USA ellenségévé kezd válni?
Itt az ideje, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországát az Egyesült Államok ellenségnek tekintse - írta a keddi The Wall Street Journal és hasonló hangnemben foglalt állást a The Washington Times is.
Dátum: 2006-11-28 18:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=68550
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:08:59.274387, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A konzervatív New York-i újság szerint Alekszandr Litvinyenkónak, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat) volt ügynökének londoni megmérgezése csak az utolsó azoknak a gyilkosságoknak, gyilkossági kísérleteknek, bebörtönzéseknek és kikényszerített emigrációknak a sorában, amelyeknek áldozatai az orosz elnökkel szembeszegülő személyek voltak.
Washingtonnak nem is ezért, hanem amiatt kell ellenségnek tekintenie Moszkvát, hogy az orosz külpolitika nyíltan és gyakran indokolatlanul ellenségessé vált Amerikával szemben.
Oroszország a nyáron egymilliárd dolláros fegyverüzletet kötött Venezuelával, miután Hugo Chávez elnök azonnal arról "fantáziált", hogy az új fegyverekkel el lehet süllyeszteni egy amerikai repülőgép-hordozót. Moszkva múlt héten megkezdte a legkorszerűbb, SA-15-ös (Tor-M1-es) légvédelmi rakéták szállítását Iránnak, amely nyilvánvalóan nukleáris létesítményeinek védelmére akarja hadrendbe állítani a 700 millió dollárt érő fegyvereket. Igor Ivanov védelmi miniszter azt hangoztatja, hogy az oroszok által épített egymilliárd dolláros busehri erőmű nem alkalmas atomfegyverek előállítására, ami a The Wall Street Journal szerint nem igaz, a felhasznált, újrafeldolgozott plutónium akár 60 bomba gyártására is elegendő lehet.
Oroszország ezenkívül sorozatosan akadályozta szankciók meghozatalát az ENSZ-ben Irán és Észak-Korea ellen, és tompította az elfogadott határozatok élét.
Oroszországnak az elsődleges fegyverpiacot Kína és India jelenti. Irán és Észak-Korea támogatása Moszkvának azt a célját szolgálja, hogy befolyását kiterjessze. Az az Oroszország, amelyik szembeszáll az amerikai érdekekkel Latin-Amerikában, Északkelet-Ázsiában vagy a Perzsa-öbölben, nyilvánvalóan maga is erős és jelentékeny hatalmi tényező.
Oroszország magatartásában ugyancsak szerepet játszik a hagyományos orosz Amerika-ellenesség, amit a moszkvai vezetés, a külügyminiszter több nyilatkozata is megerősít.
Litvinyenko megmérgezésével, ami egyértelműen a volt KGB és jelenlegi orosz titkosszolgálat, az FSZB keze nyomát viseli magán, a Kreml világossá kívánta tenni: senki sehol nem érezheti magát biztonságban, aki Moszkva útjába áll.
George Bush amerikai elnök múlt héten feladta korábbi ellenszenvét és közölte, támogatja Oroszország tagságát a Kereskedelmi Világszervezetben. Washingtonnak azonban végre az őt megillető módon kellene kezelnie Moszkvát, amely - Litvinyenko halálos ágyán mondott szavaival - érdemtelen a civilizált világ megbecsülésére.
A The Washington Times szerkesztőségi cikkében szintén azt fejtegette, hogy az orosz külpolitika egyre gyűlölködőbb, sőt harciasabb a Nyugattal szemben, ami mögött Putyin törekvése áll: Oroszországnak újra független, magabiztos szuperhatalommá kell válnia. A lap szerint az orosz elnök azt akarja, hogy országa kiszakadjon a hidegháború után ráosztott energiaipari nagyhatalom alárendelt szerepéből. Putyin módszerei - elnöksége alatt több mint egy tucat független riportert gyilkoltak meg Oroszországban - ismerősek azok számára, akik emlékeznek a hidegháború éveire. A Nyugatnak ezek után talán már csak egy választása marad: olyan rendőrállamként kezelni Oroszországot, amivé Putyin elnök alakítja.
MTI - fidesz.hu