Csatlakozási tárgyalások pénzügyekről és versenypolitikáról
Magyarország elfogadta az EU-nak a 2004-es évre vonatkozó pénzügyi-költségvetési ajánlatát, és új javaslatokat terjesztett elő a közvetlen mezőgazdasági támogatások induló szintjére, illetve a bevezetésükre meghatározandó átmeneti időszak hosszára.
Dátum: 2002-12-03 21:21:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6271
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:56:46.926733, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A kedden tartott főtárgyalói konzultációkon a magyar fél ismertette a 2005-ös és 2006-os évre szóló költségvetési kompenzációs mechanizmussal kapcsolatos javaslatait is, amelyekben egyelőre nincs egyetértés az unióval. Elérhető közelségbe került viszont a megállapodás a mezőgazdasági kvótáknak és a közvetlen támogatások nemzeti kiegészítésének a kérdésében - közölte a magyar főtárgyaló.
Juhász Endre az EU soros dán elnökségének képviselőivel tartott - forma szerint kötetlennek minősülő - egyeztetésen fejtette ki a magyar kormánynak az elnökség egy hete előterjesztett javaslataival kapcsolatos álláspontját. Az uniós ajánlatok a csatlakozási tárgyalások legfontosabb nyitott - zömmel pénzügyi-költségvetési természetű - kérdéseire terjednek ki, de egyelőre nem tekinthetők a tizenötök közös álláspontjának. Részben ezzel függ össze, hogy a nagykövet nem kívánta elárulni a most ismertetett magyar javaslatok számszerűsített részleteit.
Ez érvényes a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatások induló szintjére, illetve a bevezetésükre meghatározandó átmeneti időszakra is. A dán elnökség a tizenötök korábban már jóváhagyott álláspontjával összhangban azt javasolta, hogy az újonnan csatlakozó országok tagságuk első évében az uniós támogatási szint 25 százalékát kapják; ez a következő két évben 5-5, majd évente 10 százalékkal emelkedne, s 2013-ban érné el az akkori uniós szintet. Ha viszont 2006 után a közösségi támogatások csökkennének, akkor az átmeneti időszak lerövidülhet.
Emellett az unió hozzájárulna ahhoz, hogy az új tagországok a csatlakozás utáni első három évben a támogatásokat úgynevezett nemzeti kiegészítéssel a közösségi szint legfeljebb 40 százalékáig növeljék. A gyakorlatban ez az első évben 15, a másodikban 10, a harmadikban pedig 5 százalékos emelkedést tenne lehetővé az unió eredeti ajánlatához képest.
A keddi konzultációkon Magyarország a nemzeti kiegészítésekkel kapcsolatban is új javaslatot terjesztett elő, s a nagykövet tájékoztatása szerint ez ügyben "nagyon közel kerültünk a megállapodáshoz". Másfelől viszont ez a megállapodás viszonylag távol állna attól az eredetileg felvetett magyar igénytől, amely szerint az unió által nyújtott és az elvileg járó 100 százalékos támogatási szintek különbségének az 50 százalékát lehessen saját forrásokból fedezni.
Miután a támogatások induló szintjének és az átmeneti időszaknak a kérdésében továbbra sincs egyetértés, most már a dán elnökség szerint is egyre valószínűbbnek tűnik, hogy ez ügyben csak a jövő hét második felében esedékes koppenhágai EU-csúcson jöhet létre megállapodás.
Az elnökség képviselői mind ez ideig - még a legutóbbi napokban is - azt hangoztatták, hogy a lehető legtöbb, ha ugyan nem valamennyi nyitott problémáról megállapodásra kell jutni Koppenhága előtt. Egy ilyen csúcsértekezlet ugyanis - különösen ha 25 ország állam- és kormányfői vesznek részt rajta - szerintük nem alkalmas az utolsó pillanatokra tartogatott alkudozásokra.
A jelek szerint mostanra ők is belátták, hogy ez irreális célkitűzés. Olyannyira, hogy keddre még az is bizonytalanná vált, érdemes-e egyáltalán megtartani a jövő hét elejére tervezett külügyminiszteri szintű tárgyalási fordulót. Az elnökség eredetileg ezen szerette volna lezárni a még függőben lévő problémák zömét, hogy a lehető legnagyobb mértékben tehermentesítse az állam- és kormányfőket.
Az elnökség álláspontjának megváltozásához nagyban hozzájárult Gerhard Schröder német kancellár keddi nyilatkozata, amely szerint a múlt héten előterjesztett dán pénzügyi javaslatok nem felelnek meg Berlin várakozásainak, s ezekről a kérdésekről csak a koppenhágai csúcson születhet megállapodás.
A költségvetési ügyeket illetően a 2004-es évre vonatkozóan Magyarország kielégítőnek minősítette és elfogadta az elnökség javaslatait. Ezek szerint egyrészt a csatlakozás májusra várt időpontjára való tekintettel az uniós költségvetésbe fizetendő hozzájárulás egyharmaddal csökkenne, másrészt az EU kompenzációt is nyújtana annak megakadályozására, hogy az ország nettó költségvetési pozíciója romoljon az előző évhez képest.
A 2005-ös és 2006-os évet illetően azonban már nem ez a helyzet, ezért Magyarország kedden ezekkel kapcsolatban is új javaslatot tett - gyakorlatilag kompenzációs összegekre vonatkozó igényt nyújtott be. Ez ügyben sem jött létre megállapodás, így minden valószínűség szerint ez a probléma is a koppenhágai csúcs napirendjére kerül.
Új kéréseket terjesztett elő Magyarország a mezőgazdasági termelési kvóták ügyében is, ahol a nagykövet tájékoztatása szerint "nagyon-nagyon közel vagyunk egy átfogó megállapodáshoz".
Az EU-magyar tárgyalásoknak a pénzügyi-költségvetési problémakörrel közvetlenül nem összefüggő, de legalább ilyen fontos utolsó nyitott fejezete, a versenypolitika nem szerepelt a keddi konzultációk napirendjén. Magyarország azonban továbbra is lát lehetőséget arra, hogy ezt még a csúcs előtt, talán már ezen a héten sikerül lezárni. De ez már nem is csak az uniós és a magyar álláspont közelítésén, hanem legalább ilyen mértékben magukon a tizenötökön múlik, mert ez ügyben még köztük is élénk viták folynak.
MTI - fidesz.hu