A rigai csúcson sikerült elérni, amit célul tűztek ki
A rigai NATO-csúcsértekezleten sikerült mindazt elérni, amit célul tűztünk ki - vonta meg a tanácskozás mérlegét szerdán, a tanácskozást záró sajtóértekezletén Jaap de Hoop Scheffer, a katonai szövetség főtitkára.
Dátum: 2006-11-29 15:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=68616
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:09:19.958813, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A NATO-csúcs végén kiadott, 11 oldalas Rigai Nyilatkozat ehhez képest - két kérdéskör, a NATO Reagáló Erő harcképessé nyilvánítása és a bővítési folyamat továbbvitele kivételével - inkább csak általánosságokat tartalmaz.
Afganisztán kapcsán (ez volt a csúcsértekezlet legfőbb témája, az állam- és kormányfők kedd esti munkavacsorájukat Jaap de Hoop Scheffer szerint teljes egészében ennek szentelték) a dokumentum például úgy fogalmaz, hogy a "NATO kulcsfontosságú prioritása az ottani béke- és stabilitás megteremtéséhez való hozzájárulás", s hogy a tagállamok "újból megerősítik erős szolidaritásukat, illetve ígéretet tesznek, hogy biztosítják a NATO vezette biztonsági erő, az ISAF számára a misszió folytatódó sikevéhez szükséges erőket, forrásokat és rugalmasságot".
A különböző sajtóértekezletekből, kiszivárogtatásokból azért kiderült, hogy mindez konkrétan mit is jelent. Jaap de Hoop Scheffer elmondta, hogy több ország feloldotta, vagy csökkentette azokat a korlátozásokat, amelyek Afganisztánba vezényelt erőik bevetésére vonatkoztak, s így az ISAF főparancsnoka szükség esetén az eddiginél szabadabban dönthet a 32 ezer fős erő jelentős részének (26 ezer katonának) a bevetéséről. Ami pedig az igényelt csapaterősítéseket illeti, Tony Blair brit kormányfő szóvivője azt közölte, hogy Bulgária, Spanyolország és a NATO-tagságban egyelőre csak reménykedő Macedónia állt elő újabb csapatfelajánlásokkal. Ugyanakkor azt is kiderült, hogy számos nagy NATO-tagállam, így a franciák, a németek és az olaszok továbbra is kitartanak amellett: Afganisztánban állomásozó csapataik csak rendkívüli helyzetben vethetőek be jelenlegi működési körzetükön kívül, azaz a harcok sújtotta Dél-Afganisztánban. (Jaap de Hoop Scheffer szerint azonban arról, hogy mikor van rendkívüli helyzet, az ISAF főparancsnoka dönthet, s a fontos az, hogy a tagállamok egyetértettek: szükség esetén mindannyian kölcsönösen támogatják egymást.)
A Rigai Nyilatkozat szerint az állam- és kormányfők szerdán megállapodásra jutottak, hogy kibővítik az afgán haderő fejlesztését és kiképzését célzó NATO-akciót. Egyben - mint Jaap de Hoop Scheffer közölte - támogatásukról biztosították egy afganisztáni "összekötő csoport" létrehozásának gondolatát, annak mintájára, mint ami Koszovó kapcsán néhány éve létrejött, s megbízták a főtitkárt a konkrét javaslatok kidolgozásával.
A csúcsértekezleten döntés született arról, hogy meghívják a NATO békepartnerségi programjába Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát és Montenegrót, illetve hogy a katonai szövetségnek 2008-ben szándékában áll csatlakozási meghívást küldeni a feltételeket teljesítő államoknak (itt Horvátország a legesélyesebb, s rajta kívül még Albánia, illetve Macedónia jöhet szóba.) Szintén a NATO külkapcsolataihoz tartozik, hogy a Rigai Nyilatkozat szerint a szövetség folytatja az intenzív párbeszédet Ukrajnával és Grúziával mindazon kérdésekről, amelyek e két ország "tagsági törekvéseivel kapcsolatosak". Ugyanakkor a dokumentum leszögezi: ez semmiképp sem előlegezi meg, hogy a NATO miként döntene egy esetleges felvételi kérelem ügyében.
Miközben a csúcsértekezlet egyik fontos kérdése volt, hogy a NATO a korábbinál intézményesítettebb kapcsolatokat, "globális partnerséget" létesít-e egyes ázsiai országokkal, az elfogadott közös dokumentum csak annyit tartalmaz, hogy a katonai szövetség eseti jelleggel találkozókat tart majd azokkal az államokkal, amelyek támogatják a NATO különböző misszióit.
A Rigai Nyilatkozat megerősíti, hogy a NATO Reagáló Ereje (a prágai csúcs nyomán létrehozott új, bárhol gyorsan alkalmazható elitalakulat) immár elérte a teljes bevetési képességet. Jaap de Hoop Scheffer pedig mindehhez a sajtóértekezletén hozzátette: megállapodás született arról is, hogy a tagállamok ennél az erőnél közösen finanszírozzák a csapatok, illetve a harci eszközök hadszíntérre juttatásához szükséges, költséges légiszállítást.
Végül a rigai csúcstalálkozón a NATO állam- és kormányfői elfogadtak egy dokumentumot, egy "politikai irányelvet", amely - a benne szereplő megfogalmazás szerint - keretet és politikai irányítást adna a szövetség folytatódó átalakulásához, s amelyet rendszeresen felülvizsgálnak majd. A hét oldalas dokumentum szerint "a NATO számára a következő 10-15 évben valószínűleg a dimenziójában mindinkább globális, eredményeiben pedig egyre halálosabb terrorizmus, valamint a tömegpusztító fegyverek terjedése jelenti a legfőbb fenyegetést." Ezért azután - noha a kollektív védelem továbbra is a NATO alapvető célja marad - a dokumentum úgy foglal állást, hogy ma már rendkívül valószínűtlen egy nagyszabású, hagyományos támadás a szövetség ellen. Ezért a korábbinál nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a terrorizmus elleni védelemnek, illetve a különböző kihívások megválaszolási képességének, jöjjenek ezek a kihívások bárhonnan.
MTI - fidesz.hu