EU-csatlakozás: érdekérvényesítés jogegyenlőség helyett

A csatlakozás a magyar befizetések mértéke, a versenyképesség megteremtésének fokozatossága és az érdekérvényesítés jogegyenlőség elvét háttérbe szorító szelleme miatt az első két-három évben nem fog "pozitív sokkot" okozni a magyar társadalomban. Mindez a Századvég Politikai Iskola Alapítvány szerdai, Az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyei és hátrányai című konferenciáján hangzott el, Budapesten.

Dátum: 2002-12-04 18:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6292
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:56:53.233131, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem egyszerűen jogi és közigazgatási változást jelent, hanem egy olyan szociális, gazdasági és társadalmi lépést, amely a polgárok együttműködésén kell, hogy alapuljon - hívta fel a figyelmet Stumpf István politológus.

Az alapítvány elnöke, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere - utalva a legfrissebb felmérésekre, amelyek szerint a magyar társadalom 67 százaléka támogatja a csatlakozást - arra emlékeztetett, hogy az előző kormány jól végezte az integrációval kapcsolatos tevékenységét.

Stumpf István közölte: el kell érni, hogy Magyarországon mindenki úgy érezze, nyertese az uniós csatlakozásnak.

Martonyi János, az előző kabinet külügyminisztere figyelmeztetett: a csatlakozás az első két-három évben nem fog "pozitív sokkot" okozni a magyar társadalomban, az első érzékelhető ilyen jellegű hatások csak három-négy év után jelentkezhetnek majd.

A politikus aláhúzta: a következő időszak egyik legfontosabb kérdése Magyarország számára a versenyképesség lesz.

Úgy vélekedett, hogy indokolatlanul terelődött el a figyelem az uniónak való befizetések, illetve a visszatérítések ügyéről.

Emlékeztetett: korábban az unió előtt is elfogadottnak tűnt, hogy Magyarország a csatlakozást követő első években mérsékelheti befizetését vagy visszatérítésben részesül.

Martonyi János elmondta: ezzel szemben radikális változás következett be az unió fenti elvében, hiszen a jelenlegi helyzet szerint Magyarország az első három évben a különböző összesített pénzek mintegy 41 százalékát kapja meg, miközben 100 százalékos befizetővé válik.

Martonyi János ennek kapcsán a csatlakozó országok várható "rossz szocializációjára" hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy nem szerencsés, ha a jogok és kötelezettségek értékadó egyensúlya helyett az unió a kérlelhetetlen érdekérvényesítés elvét akarja végigvinni.

Az uniós csatlakozást nehezítő másik problémaként a magyar társadalom kettészakítottságát és a gyenge középosztályt említette.

Mint megjegyezte, a jelenlegi magyar társadalmi szerkezet nem tekinthető EU-konformnak.

MTI - fidesz.hu