Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Az amerikai csapatok maradását kérték

George Bush amerikai elnökkel és Condoleezza Rice külügyminiszterrel tárgyalt hétfőn Washingtonban Abdel-Azíz al-Hakím, a legnagyobb iraki síita párt vezetője, aki azt kérte, hogy az amerikai csapatok maradjanak Irakban a terroristák elleni harc sikere érdekében.


Dátum: 2006-12-05 08:07:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=68938
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:11:00.119276, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


A Fehér Ház közleménye szerint több mint egyórás, építő jellegű eszmecserét folytatott a legnagyobb iraki kormánypárt vezetőjével Bush, aki arra panaszkodott, hogy "nem elégedett az erőszak megfékezését célzó lépésekkel".

Miközben az Egyesült Államokban kiterjedt vita folyik arról, milyen új Irak-politikát folytasson Amerika - a Baker-Hamilton kétpárti szakértői bizottság szerdán hozza nyilvánosságra az erre vonatkozó ajánlását -, George Bush a szuverén iraki egységkormány támogatásáról biztosította Hakímot, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának vezetőjét. Bush szerint a megválasztott iraki vezetőknek mindenütt az a feladatuk, hogy elutasítsák a szélsőségeseket, akik visszatartják a fiatal demokrácia•fejlődését.

Hakím a maga részéről világossá tette: ellenez minden olyan kezdeményezést, hogy az iraki egységkormány gondjaira regionális vagy nemzetközi szintű megoldást találjanak.

A hétfői találkozóra két nappal azelőtt került sor, hogy Washingtonban nyilvánosságra hozza ajánlását az új amerikai Irak-politikát illetően a Baker-Hamilton bizottság. Kiszivárogtatások szerint a testület éppen a síita vezető szándékaival ellentétes politikát fog javasolni a Fehér Háznak: az amerikai csapatok fokozatos kivonását, illetve erőteljes regionális diplomáciai manővereket Irán és Szíria felé történő nyitással.

George Bush nyilatkozatából és a Fehér Ház közleményéből egyáltalán nem derül ki, hogy az amerikai elnök bármiféle változtatást tervezne Irak-politikájában. Pedig a Bush-kormány eddigi háborús stratégiáját nemcsak az ellenzéki Demokrata Párt részéről bírálják, néhány napja került nyilvánosságra Stephen Hadley nemzetbiztonsági tanácsadó belső feljegyzése, amelyben megkérdőjelezte Núri al-Máliki alkalmasságát az iraki miniszterelnöki poszt ellátására. Egy vasárnapi televíziós beszélgetős műsorban azonban ő is tagadta, hogy az Egyesült Államok kudarcot vallott volna Irakban, mint mondta, a kudarcot a távozás jelentené.

Liberális elemzők egyenesen az amerikai Irak-politika bukásáról beszélnek azóta, hogy néhány napja a sajtó közölte Donald Rumsfeld távozó védelmi miniszter egy titkos feljegyzését. Az iraki háború atyjának tekintett miniszter két nappal azelőtt, hogy Bush november elején bejelentette a miniszter lemondását, bizalmas feljegyzésben kezdeményezte az Irak-politika "lényegi módosítását".

Miközben az amerikai sajtó mind nagyobb része nyílt polgárháborúként jellemzi az iraki állapotokat, a Fehér Ház nem ismeri el, hogy a felekezetközi erőszakot polgárháborúnak lehetne tekinteni. Ez ügyben legutóbb Kofi Annan ENSZ-főtitkár nyilatkozott úgy, hogy az iraki helyzet már a polgárháborúnál is rosszabb.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Egyesült Államok bagdadi nagykövete, Zalmay Khalilzad és az amerikai csapatok parancsnoka, George Casey tábornok hétfőn közös nyilatkozatban szólította fel az irakiakat: ne szolgálják ki azokat az erőket, amelyek az ország lerombolására törekednek. Azt kérték az irakiaktól, kerüljék el az értelmetlen brutalitáshoz vezető bosszúakciókat.

A CBS televízió kommentárja szerint sok iraki attól tart: az ország már átlépte a felekezetközi erőszaknak azt a pontját, ahonnan nincsen visszaút a megbékélés felé.

MTI - fidesz.hu

Kapcsolódó elemek