Előnyök és hátrányok az unióban
Az uniós csatlakozás után fordul a munkaerő-áramlás: nem az országból való kitelepülés, hanem éppen ellenkezőleg, a nyugdíjasok és az országban nagyobb lehetőséget látó fiatalok betelepülése lesz a jellemző - mondta Matolcsy György. A polgári kormány gazdasági minisztere erről csütörtökön beszélt az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyeiről és hátrányairól rendezett konferencián, Budapesten.
Dátum: 2002-12-05 14:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6305
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:56:57.308950, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Elmondta: a csatlakozást követő években várhatóan 100 ezernél is többen települnek be Magyarországra, ugyanakkor számolni kell az elit munkaerő kiáramlásával is, amely érzékeny veszteséget okozhat az országnak. Matolcsy György elmondta: Magyarország és az Európai Unióhoz most csatlakozó országok integrációja kedvezőtlen globális gazdasági környezetben megy végbe, ez azonban nem dönti el a csatlakozás sikerességét.
- Ma úgy tűnik, a csatlakozás a legfontosabb kérdés Európában, azonban véleményem szerint nincs így: a kérdés ma az, hogyan sáfárkodnak a tehetséggel a csatlakozók - fogalmazott a politikus. Kiemelte, hogy a csatlakozás sikere a tudáserőre vezethető vissza: ha ez segít abban, hogy a tudástőkét, a tehetséget jobban hasznosítsuk, akkor sikeres lesz az integráció. Matolcsy György azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban a következő években alapvető gazdasági átrendeződésre kell számítani, amely során a nemzeti cégcsoportok európaivá válnak, lebomlik az összes kereskedelmi határ, illetve minden létező, de láthatatlan korlát.
- Ígéreteket jelentünk az uniónak és nem veszélyeket, mert Magyarországon már lezárult a nagy átalakulások kora, és a gazdaság szerkezete is megváltozott: döntően már nem a multinacionális vállalatok, a globális tőke, a külföldi tőkebefektetések és az export jelenti Magyarország gazdaságpolitikájának húzóerejét, hanem a belső gazdaság, a kis- és középvállalkozások, az infrastruktúra-fejlesztés és a területfejlesztés - jelentette ki Matolcsy György.
A magyar gazdaságon belül a családi vállalkozások továbberősödése a feltétele annak, hogy Magyarország beilleszkedjen az Európai Unió agrárrendszerébe, és a támogatásokból is többet tudjon megszerezni. Erről Glattfelder Béla, a Fidesz-frakció mezőgazdasági kabinetjének vezetője beszélt.
A fideszes képviselő elmondta: az elmúlt 12 évben a magyar mezőgazdaság fő kérdése az volt, hogy az alapvetően exportorientált mezőgazdasági termelési struktúrát szabad-e, és ha igen, milyen hosszú távon fenntartani. Véleménye szerint Magyarország erőn felüli mezőgazdaságot tartott fenn abban a reményben, hogy ez a többlet alapot teremt ahhoz, hogy az ország az unióban nagyobb termelési lehetőségeket tudjon magának kiharcolni.
- A nagyobb kvótáknak az volt a célja, hogy így hosszabb távon biztosítani tudjuk: szerényebb mértékű export mellett az önellátást döntően hazai termékekből meg lehessen oldani - mondta Glattfelder Béla. Szólt arról is, hogy a csatlakozási tárgyalások során különösen fontos három, a mezőgazdaságot érintő kérdés: a közvetlen kifizetések rendszere, a csatlakozás után folytatható nemzeti támogatási programok és a kvóták kérdése. A csatlakozás utáni nemzeti támogatási programokkal kapcsolatban a politikus megjegyezte, mivel az Európai Unióban az agrárpolitikát közösen finanszírozzák a tagállamok, a nemzeti támogatásokra csak szűk keretek között van lehetőség: csak azok lesznek működtethetőek, amelyek a csatlakozást megelőzően is működtek. A kvótákról szólva utalt rá: a jelenlegi kvótaszámítási módszerből adódó eredmények nem tükrözik a mezőgazdaság teljesítő- és exportképességét, és nem biztosítják, hogy az életszínvonal emelkedésével megnövekvő keresletet import nélkül ki lehessen elégíteni. Elmondta: Magyarország abban érdekelt, hogy az Európai Unió agrárpolitikai rendszere fennmaradjon, ugyanakkor reformokra is szükség lesz.
- Remélem, ezek a reformok olyan irányba változtatják az unió közös agrárpolitikáját, amely még nagyobb mértékben ismeri el a mezőgazdaság társadalmi funkcióját; de ahhoz, hogy Magyarország ennek a folyamatnak nyertese legyen, szükséges a családi vállalkozások további erősödése. Ez a feltétele annak is, hogy Magyarország még jobban beilleszkedjen az EU agrárrendszerébe és a támogatásokból még többet tudjon megszerezni - tett hozzá Glattfelder Béla.
MTI - fidesz.hu