Üzentek a Havas-iskolának

Jót tett a felsőoktatásban résztvevő hallgatók zsebének a Havas-iskola tavalyi botránya, mert az addigi "rugalmas" törvényi szabályozás már jóval egyértelműbben kimondja, hogy miért is lehet pénzt szedni a diákoktól. Mint ismert, a Havas Henrik nevével fémjelzett BMI például "fejlesztés" címén szemeszterenként 80-90 ezer forintot szedett be az államilag finanszírozott (ingyenes) képzésre járó hallgatóktól.

Dátum: 2006-12-05 11:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=68957
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:11:06.312741, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A december közepén megjelenő 2007-es felvételi tájékoztatóban már nem szerepel majd az a táblázat, amely az államilag támogatott hallgatók által fizetendő díjakat sorolta föl - tudta meg a Népszabadság. Ezeknek a díjaknak a nagy részét ugyanis már nem szedhetik be az egyetemek és a főiskolák. Igaz, a pénzek többségét eddig sem kérhették volna el a hallgatóktól az intézmények, ám a korábbi törvényi szabályozás nem volt egyértelmű - írja a lap.

A március 1-jén életbe lépett új felsőoktatási törvény viszont már részletesen felsorolja, hogy az egyetemek és a főiskolák az államilag támogatott hallgatóktól mely szolgáltatásokért kérhetnek pénzt, s melyekért nem. Így már az idei vizsgaidőszakban is csak a második utóvizsgáért kell majd fizetniük a hallgatóknak. A törvény egyértelműen kimondja azt is, hogy államilag támogatott képzésben nem szedhető beiratkozási díj és ingyenes a képzéssel kapcsolatos okiratok - vagyis például a leckekönyv vagy a diploma - egyszeri kiadása is.

A Népszabadság emlékezett, hogy a szabályozására azért volt szükség, mert tavaly a Havas-iskola ügyének kipattanása nyomán kiderült: különféle jogcímeken rengeteg pénzt szednek be az egyetemek és a főiskolák az elvben ingyenes képzésben részt vevő hallgatóktól. Díjat számoltak föl például az index kiállításáért, a beiratkozásért, a szekrénykulcs pótlásáért vagy a hangszerkölcsönzésért.

Bár ezek jogszerűségét az oktatási jogok biztosa legalábbis megkérdőjelezte, a 2006-os felvételi tájékoztató még külön táblázatban sorolta föl az "egyéb" díjakat, amelyek 400-tól több tízezer forintig terjedtek. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa tapasztalatai szerint azonban a díjszedési botrány kipattanása óta az intézmények már nem nagyon kérnek ilyen díjakat - a hivatalhoz ebben a félévben legalábbis még nem érkezett ilyen panasz - nyilatkozta az ombudsman.

Fizetni azonban bizonyos dolgokért továbbra is kell majd: például az ugyanabból a tárgyból tett harmadik és további vizsgáért, illetve a kötelezettségek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért. Ezeknek a díjaknak az összege sem lehet azonban több 5825 forintnál, a jogszabály ugyanis az éves hallgatói normatíva (116500 forint) öt százalékában maximálja az emiatt fizetendő összeget. Pénzt lehet kérni a könyvtár, a laboratóriumi, a számítástechnikai vagy a sporteszközök használatáért is "az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben".

"Az ingyenes szolgáltatások köre" talán újabb vitára adhat okot, nyilatkozta alapnak Aáry-Tamás Lajos, aki szerint azonban a helyzet egyértelmű. Mint mondta, ha például a hallgató a tanítási órán, a képzés keretében használja a számítógépet, akkor azért nem lehet, ha viszont este beül internetezni, akkor azért már lehet pénzt kérni. A pontos részleteket az intézmények térítési és juttatási, illetve tanulmányi és vizsgaszabályzataiban kell majd rögzíteni.

MNO - fidesz.hu