Az afganisztáni helyzet is reménytelen?
A müncheni hírmagazinban Annette Blettner Afganisztán a szakadék szélén című cikkében foglalkozik a Hindukus lábánál kibontakozó katasztrófával. Az afgán helyzetre csak a még válságosabb iraki állapotok miatt jut viszonylag kevés figyelem.
Dátum: 2006-12-07 11:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=69091
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:11:47.440437, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Április óta szinte permanensen félárbocra eresztve lengenek a NATO tagállamok zászlói. Ebben az évben az ISAF erők eddig 150 főt veszítettek. Öt esztendővel a fundamentalista tálib rezsim uralma alól történő felszabadulást követően ismét háború dúl az ország nagy részén. A győzelem egyre inkább lopakodó vereséggé alakul, mert szinte minden elromlott, amit Afganisztán kapcsán el lehetett rontani.
Először is a nemzetek takarékossági okokból kevés katonát küldtek a tálib rezsim bukását követően Aganisztánba. A számuk legfeljebb arra volt elég, hogy a fővárosban Kabulban gondoskodjanak a rendről. A csapatok megerősítése is igen lassan haladt, így a fővárostól távoli tartományokba szinte nem jut belőlük. Miközben Koszovóben 19.000 külföldi katona állomásozik, addig a vele azonos nagyságú Jayzan tartományban csak 19 és az egész - kilenc csonka-magyarországnyi szerk. - Afganisztánban is csak 40.000.
Amíg Afganisztán a felszabadulást követően hadurak, drogbárók és fosztogató bandák áldozatává vált, addig a pakisztáni emigrációba kényszerített tálibok újra rendezték soraikat. Újoncokat szép számmal toborozhattak a pakisztáni-afgán határ régióiból. Különösen a menekült táborok Korán iskoláiban volt könnyű gyökerüket vesztett, szegény és elégedetlen pastun fiatalokat a szent háborúra toborozni. Kis mozgékony egységeik, melyek felfegyverzésében a pakisztáni titkosszolgálat az ISI szerepe sem lebecsülendő, kelnek útra, hogy a pakisztáni határ menti afgán tartományokban Helmandban, Uruzganban és Kandaharban megtámadják az ott állomásozó amerikai, kanadai, brit és holland csapatokat. Ami egykoron a szétvert tálib egységekkel folytatott helyi összecsapásként kezdődött, az mára a 15.000 fősre becsült tálib egységekkel folytatott valódi háborúvá alakult.
Különösen félnek a NATO egységek a tálibokkal szövetséges al-Kaida zsoldosok öngyilkos merényleteitől. Közel 90 ilyen merényletet hajtottak végre ebben az esztendőben, 2003-ban, röviddel a tálibok elűzése után még csak kettőt követtek el. Időközben az öngyilkos merénylők még az ISAF csapatokkal megerősített fővárosba is bemerészkednek. Az öngyilkos merénylők legtöbbje az arab és a közép-ázsiai országokból érkezett fiatal, aki kész, hol gyalogosan, hol kerékpárral, motorral, autóval, vagy éppen tolószékkel felrobbantani magát. Az öngyilkos merényletek mellett használnak távirányítású bombákat. A külföldi katonák mellett, mind nagyobb számban esnek a támadások áldozatául kül- és belföldi civilek is. Összességében a terror ebben az évben már több mint 3700 halálos áldozatot követelt, a tavalyi évhez képest az idén a halottak száma megduplázódott.
A külföldi katonák mellett, mindinkább a támadások célpontjaivá válnak a külföldi segélyszervezetek munkatársai és nemzetközi vállalatok. Több mint 30 segélyszervezet munkatársa fizetett az idén az életével. A szinte iparággá változtak a mindennapossá váló emberrablások is. Kabulban listák köröznek, melyen éppen úgy megtalálható orvosok, elektroműszerészek, mérnökök. A tálibok célja, hogy megakadályozzák az ország újjáépítését és ezzel meggyengítsék Hamid Karzai kormányát.
A tálibok ismét megerősödtek. Hátországuknak a pastun lakosság számít. A pastunok úgy érzik magukra hagyta őket a Karzai kormány. Hagyományosan - már csak többségük miatt is - korábban ők dominálták az országot, míg a mostani parlamentben az északi tadzsikok jelentik a meghatározó erőt.
Szálka a pastunok szemében a romló biztonsági helyzet. A rendőrséget és a hadsereget ugyan most szervezik, de szinte mindenhol hiányzik a jól képzett szakember. Már Kabulban is inkább rosszul, mint jól működnek a biztonsági szervek, vidéken azonban katasztrofális a helyzet. A kormányzók és rendőrségi vezetők gyakran maguk is részt vesznek a kábítószer és fegyver kereskedelemben, bűnöző bandák szinte akadálytalanul garázdálkodhatnak. A rosszul vezetett, és fizetett katonák és rendőrök ennek megfelelően korruptak, emiatt virágzik a kábítószer termesztés.
A rossz biztonsági helyzet miatti csalódottság, az elmaradó újjáépítési segélyek, kormányban és a hadseregbeli alulreprezentáltságuk miatt a pastun lakosság egyre inkább szimpatizál a tálibokkal. "Az ő idejükben legalább nyugalom volt, az asszonyokat nem molesztálták, nem létezett bűnözés", hallható egyre gyakrabban.
Kérdéses, hogy pastunok lakta területre küldött még több katona valóban segítene a tálibok feletti győzelem kivívásában. Túl sokat szenvedett már az ottani civil lakosság az amerikai csapatoktól, akik rendszeresen megtámadják falvaikat és tanyáikat, zaklatták a lakosokat. Egyre több, a magát becsületében megsértettnek érző pastun csatlakozik a tálibokhoz, hogy bosszút álljon az őt ért sérelmeken. "Aki ma magához kívánja ragadni a kormányzást, annak érezhetően javítania kell a életminőségen, valamint nagy lépéseket kell tennie a hadsereg s a rendőrség megerősítéséért", vélik biztonsági szakértők.
MNO - fidesz.hu