Lezárult egy korszak Chilében
Nem kap állami temetést Augusto Pinochet, nem tartanak nemzeti gyászt, és csak katonai intézményeken engedhetik félárbocra a nemzeti lobogót ma a szertartás idején Chilében.
Dátum: 2006-12-12 08:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=69351
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:13:08.540923, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Mintegy hatezren gyűltek össze Santiago főterén, a Plaza Italián, hogy örömünnepet tartsanak a gyűlölt exdiktátor halálának hírére. A katonai kórház elé azonban ugyancsak ezrek vonultak, hogy emlékezzenek az emberre, aki "megmentette Chilét a kommunizmustól".
Pinochet ellenfeleinek egy része később megpróbált az elnöki palota, a La Moneda felé vonulni. A tömeg áthatolt a palota biztonsági övezetének határán, és összecsapott a rendőrökkel: a vízágyúkkal, könnygázzal, tüzes barikádokkal vívott közelharcban kéttucatnyi rendőr és több tüntető megsebesült, néhány embert őrizetbe vettek. A 4300 kilométer hosszú, átlagban csak 175 kilométer széles Chile legalább tíz régiójában - például Valparaísóban, Pinochet szülővárosában is - ünnepeltek a halálhír hallatán.
A 91 éves Augusto Pinochet vasárnap közép-európai idő szerint kora este hunyt el. Még halála pillanatában is folyt ellene eljárás, de bíróság soha nem ítélte el az 1973 és 1990 között elkövetett bűnökért.
Salvador Allende, Chile demokratikusan választott elnöke 1973-ban nevezte ki Pinochetet a fegyveres erők főparancsnokává. Allende azt remélte, hogy a korabeli latin szocializmus által gazdaságilag és politikailag megosztott ország a lojális tábornok segítségével elkerülheti a felfordulást.
Pinochet azonban ellene fordult, katonai erővel megdöntötte Allende rendszerét. Az elnöki palota ostroma idején az államfő is életét vesztette. A tábornok előbb a katonai junta élére állt, 1974-ben lett elnök. Az általa kreált új alkotmány alapján azonban a nép 1988-ban kiszavazta a hatalomból, de csak 1990-ben vonakodva adta át utódjának. Pinochet azt mégis elérte, hogy főparancsnokként, majd örökös szenátorként a jognak elérhetetlen volt. Tizenhét éves uralma idején háromezer embert öltek meg, tízezreket kínoztak meg. Ez utóbbiak közé tartozott Chile jelenlegi elnöke, az akkor 22 éves ifjú szocialista, Michelle Bachelet és édesanyja is.
Pinochet annak idején azt mondta, hogy Chile az önpusztítás felé haladt, a puccsot azzal indokolta, hogy a patriotizmus előbbre való minden más megfontolásnál, az emberi jogoknál is. Évekkel ezelőtt a CNN-nek adott interjúban kijelentette: "Az emberi jog marxista találmány."
Pinochet pajzsán egy spanyol vizsgálóbíró, Baltasar Garzón ütött rést: 1998-ban kiadatását kérte Nagy-Britanniától, ahol az exdiktátor éppen tartózkodott. Hosszas várakozás után, másfél évvel később a britek hazaengedték, de szinte azonnal megindult ellene az eljárás Chilében is. Jogi manőverek és főként idős kora miatt azonban soha nem ítélték el, pedig kiderült, sikkasztott is. Hamis útlevelekkel, álneveken külföldi bankokban huszonhétmillió dollárt tett félre.
Bár az Allende elleni puccsot a Központi Hírszerző Hivatal is támogatta, a Fehér Ház most közleményében Chile történelmének egyik legnehezebb korszakaként emlékezett "Pinochet diktatúrájára".
Külföldi vezetők, szervezetek általában azért sajnálkoznak, mert "Pinochet immunitására a halál tett pecsétet", nem az igazság. Abban egyetértés van, hogy Chile történetében lezárult egy korszak. Baltasar Garzón bíró és Isabel Allende, a néhai Salvador Allende elnök lánya szerint azonban az igazság feltárása érdekében a bírósági eljárásokat folytatni kell.
Magyar Hírlap - fidesz.hu