Magyarország 2007 táján szeretne csatlakozni az euróhoz

Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke arra biztatta pénteken az Európai Unió tíz tagjelölt országát, köztük Magyarországot, hogy felvételük után igyekezzenek mielőbb csatlakozni a közös pénzügyi rendszerhez, az euróhoz.

Dátum: 2002-12-07 13:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6344
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:57:09.230528, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az EKB egynapos szemináriumot rendezett a belgiumi Genval kastélyában a tagállamok jegybanki alelnökei és a tíz tagjelölt központi bankjának elnökei részvételével a bővítési folyamat pénzügyi vonatkozásairól. A bevezető előadást Tommaso Padoa-Schioppa, az EKB alelnöke tartotta, a két fő hozzászólásra Járai Zsigmondot, a magyar és Leszek Balcerowiczot, a lengyel központi bank elnökét kérték fel.

Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy az EKB megállapítása szerint mind a tíz tagjelölt országban csökken a pénzromlás üteme, közelednek a közös pénzügyi rendszer maastrichti követelményeihez. A magyar bankelnök hozzászólásában elmondta, hogy Magyarország mielőbb, úgy 2007 táján szeretne csatlakozni az euróhoz, mert annak számos előnye lesz a gazdaság szempontjából. Növeli a vállalatok versenyképességét, csökkennek a kamatlábak, gyorsul a gazdasági növekedés. Lengyelország Balcerowicz szavai szerint reméli, hogy egy évvel korábban léphet be az euróövezetbe.

A bevezető és a hozzászólások után élénk eszmecsere bontakozott ki a tagjelöltek monetáris és árfolyam-politikájáról. Járai szerint az volt az általános megállapítás, hogy "Magyarország idén nagymértékben távolodik a maastrichti kritériumoktól, főleg a magas költségvetési hiány és a béremelkedések üteme folytán. A hozzászólók tarthatatlannak vélték ezt az irányzatot."

Duisenberg és Padoa-Schioppa egyaránt úgy foglalt állást, és az EKB által kiadott közleményben is az áll, hogy a tagságra kellően felkészült országok mielőbb lépjenek be az euróövezetbe is. "Én úgy éreztem, hogy ez kicsit váltás a központi bank gondolkodásában" - mondta Járai. A döntő többség egyetért abban, hogy minden tagjelölt tűzzön ki a maga számára időpontot is, mert ez ad kellő fegyelmező hatást a pénzügyi folyamatok, egyensúlyok alakításához.

A magyar munkaadó- és más gazdasági szervezetek minapi felhívásáról, hogy a jegybank elnöke mondjon le, Járai Zsigmond így nyilatkozott: Megértem, hogy sokaknak sérti az érdekeit a kialakult árfolyam vagy a gazdasági nehézségek. Mi úgy látjuk az MNB-ben, hogy a vállalatok versenyképességének romlásában az árfolyam-politika legfeljebb 20 százalékot jelent, a döntő tényező a béreknek a termelékenységnél lényegesen gyorsabb emelkedése. Nem helyes a világgazdasági nehézségeket, a béremelésből származó problémákat összekeverni az árfolyam-politikával és az MNB nyakába zúdítani minden gondot. Az országnak, a gazdaságnak, az állampolgároknak hosszú távon az az érdekük, hogy az infláció alacsonyabb legyen, s az MNB-nek a törvény is tiltja, hogy elősegítse az infláció emelkedését. Az EKB is azt mondja, hogy a gazdaság érdeke az árak stabilitása.

MTI - fidesz.hu