Erdő Péter Magyarország új prímása
II. János Pál pápa elfogadta a 75. életévét betöltött Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lemondását, s utódául Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki érsekként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére.
Dátum: 2002-12-07 19:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6377
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:57:19.424543, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A szombaton hozott döntésről Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára tájékoztatta az MTI-t. Paskai László - akit 1987-ben emelt a pápa esztergomi érsekké, majd 1988-ban bíborossá - nyugdíjba vonulása után is megtarthatja a bíborosi címet. Az esztergom-budapesti érseki cím elnyerésével Erdő Péter lett Magyarország prímása.
Az érseki hivatal szombaton kiadott közleménye szerint Esztergom 82. érsekének, Magyarország új prímásának ünnepélyes beiktatását 2003. január 11-én, szentmise keretében tartják az Esztergomi Bazilikában.
Erdő Péter 1952. június 25-én született Budapesten. Filozófiai és teológiai tanulmányait az esztergomi és a budapesti szemináriumban végezte. 1975. június 18-án szentelték pappá. 1977-1980 között Rómában tanult, ahol teológiából és egyházjogból szerzett diplomát. Erdő Péter 1986-tól a Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzora. 1997-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, 1998-ban az intézmény rektorává nevezték ki. II. János Pál pápa 1999. november 5-én Puppi-i címzetes püspökké, a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Erdő Pétert a katolikus egyházfő 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában.
Közleményében az érseki hivatal - Paskai László nyugdíjba vonulása kapcsán - utal arra, hogy az egyházi törvénykönyv 401. kánonja kimondja: "az a megyéspüspök, aki betöltötte 75. életévét, szíveskedjék benyújtani hivataláról való lemondását a pápának, aki az összes körülmények figyelembe vételével fogja meghozni döntését".
Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. Tanulmányait a szegedi piaristáknál végezte, majd 1945-ben a ferences rendbe jelentkezett. Paskai Lászlót 1951. március 3-án szentelték pappá. 1978. március 2-án címzetes püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá, majd 1979. március 31-én veszprémi megyés püspökké nevezték ki. 1982-től kalocsai koadjutor érsek, 1987-től esztergomi érsek, 1988. június 28-án a pápa bíborossá emelte. 1986 júliusától 1990 szeptemberéig látta el a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöki tisztét.
A közlemény Paskai László több mint 14 éves bíborosi munkájának időszakából az 1991-es évet illetően kiemeli II. János Pál pápa első lelkipásztori látogatását és Mindszenty József néhai bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványainak Magyarországra hozatalát.
Felidézi a katolikus egyházfő 1993. május 30-án kelt, "A nemes magyar nemzet" kezdetű apostoli levelét, amellyel a pápa rendezte az egyházmegyék határait. Kitér arra is, hogy 1999-ben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 53 év után újra zsinatot tarthatott, 2000. augusztus 20-án pedig a budapesti Szent István-bazilika előtt tartott szentmisével és a Szent Jobb-körmenettel kezdődött el a magyar államiság ezeréves jubileumának ünnepe, amely 2001. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a Szent Korona esztergomi látogatásával zárult.
Az érseki hivatal az MTI-nek szombaton megerősítette azokat a korábbi sajtóhíreket, amelyek szerint Paskai László az esztergomi Simor-otthonba vonul vissza.
MTI - fidesz.hu