London "soha nem tartott" az Iraktól

A brit kormány soha nem ítélte úgy, hogy az iraki tömegpusztító fegyverek vagy egyéb katonai kapacitások veszélyeztetnék Nagy-Britanniát - ennek a véleményének adott hangot egy korábbi vizsgálat során az egyik volt magas rangú brit ENSZ-diplomata, akinek eddig államtitokként kezelt szavait pénteken hozta nyilvánosságra a The Independent.

Dátum: 2006-12-15 11:30:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=69600
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:15:34.874166, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Carne Ross, aki az iraki háború előtt Nagy-Britannia ENSZ-beli főtárgyalója volt, még két éve, az úgynevezett Butler-vizsgálat idején tette az iraki brit katonai részvétel fő indokának hitelességét alapjaiban megkérdőjelező tanúvallomását, amit az államtitok-törvény alapján mostanáig nem hozták nyilvánosságra.

A 2004 nyarán lezárult vizsgálat azt volt hivatva kideríteni, hogy a brit kormány miként kezelte az iraki tömegpusztító fegyverekről a háború előtt gyűjtött hírszerzési értesüléseket.

A Lord Butler - a brit kormányzati köztisztviselői szolgálat, a Civil Service nyugalmazott vezetője - irányította független bizottság jelentése, jóllehet személyi felelősöket nem nevezett néven, gyakorlatilag azt állapította meg, hogy az iraki háború hivatalos indoka nem létezett, mondván: Irakban "nagy valószínűséggel" már nem voltak bevethető állapotú vegyi vagy biológiai fegyverek sem nagy, sem bármilyen mennyiségben a beavatkozás előtt.

Carne Ross a bizottság előtt tett tanúvallomásában, amelyet a legnagyobb liberális brit napilap pénteken részleteiben idéz, azt mondta: nem volt hírszerzési bizonyíték arra, hogy Irak jelentősebb mennyiségű vegyi, biológiai vagy nukleáris hatóanyagot birtokolt volna a háború előtt. Olyan hírszerzési értesülés vagy értékelés sem volt, amely szerint Iraknak szándékában állt volna támadást intézni szomszédai, illetve Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok ellen - tette hozzá.

Ross pénteken idézett tanúvallomása szerint annak idején brit kormánykörökben általános volt az a felfogás, hogy a Szaddám Huszein rezsimje által jelentett fenyegetés "hatékonyan kordában van tartva".

A diplomata szerint a brit illetékesek rendszeresen óvták az amerikaiakat az iraki rendszerváltoztatástól, azzal az indokkal, hogy az káoszba sodorná Irakot.

Az iraki háborút indokló hivatalos brit érvkészletben már két éve nem szerepelnek a tömegpusztító fegyverek; Tony Blair brit kormányfő rendre a demokrácia iraki meghonosítását nevezi a beavatkozás fő céljának.

Blair mindazonáltal maga is egyetértett minapi parlamenti felszólalásában az új amerikai védelmi miniszterrel abban, hogy a szövetségesek egyelőre nem állnak nyerésre Irakban.

Robert Gates, akit George Bush amerikai elnök a kongresszusi választások után leköszönt Donald Rumsfeld helyére jelölt, múlt heti szenátusi meghallgatásán - arra az egyenes kérdésre, hogy szerinte az Egyesült Államok nyerésre áll-e az iraki háborúban - komoly feltűnést keltve határozott nemmel válaszolt.

Múlt szerdán, a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok heti félórájában David Cameron, a konzervatív ellenzék vezére megkérdezte Blairt, hogy egyetért-e Gates nyilatkozatával, mire Blair habozás nélkül azt mondta: "természetesen".

MTI - fidesz.hu