Gazdaság és etika konferencia

Magyarországon mára olyan stabil pénzügyi rendszer épült ki, amelynek szabályozási háttere gyakorlatilag megfelel az Európai Unió elvárásainak - szögezte le Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdaság és erkölcs címmel pénteken Budapesten rendezett konferencián.

Dátum: 2002-02-22 19:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=362
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:18:33.244361, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Millenniumi Polgári Egyesület és a Konrad-Adenauer-Stiftung támogatásával rendezett tanácskozáson a pénzügyminiszter Az ország pénzügyi rendszerének professzionalizálódása címmel tartott előadást.

Varga Mihály kiemelt jelentőségűnek tartotta a tőkepiaci törvény megújítását, hiszen a törvény által egyrészt lehetővé vált a piac egységes szabályozása, másrészt az uniós csatlakozás pillanatában ugyanaz a szabályrendszer alkalmazható, mint az Európai Unióban. Az euró bevezetését a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb lépéseként értékelte a pénzügyminiszter. Hozzátette: az euróra való áttérés egyik előnye, hogy összehasonlíthatóbbakká, összemérhetőbbekké és áttekinthetővé teszi a piacokat, az árakat, valamint a vállalati mérlegeket.

A pénzügyi stabilitás szempontjából Varga Mihály kiemelkedő intézkedésnek tekintette a jegybank és a kormány együttműködését, amivel lehetővé vált az árfolyamsáv-szélesítés és a csúszóleértékelés megszüntetése révén az árfolyam-politika új pályára állítása.

A vállalatfelvásárlás szigorításának szükségességét a pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy a tulajdonosok időként rejtetten, a felvásárlási szabályokat megkerülve próbáltak tőzsdei, illetve más cégeket felvásárolni.

A lakáshitel-programot jelzáloghitellel és kiegészítő kamattámogatással élénkítő politikát illetően Varga Mihály kijelentette, hogy a kormány nem a pénzintézetek működésébe avatkozott be, hanem megpróbálta az általa fontosnak tartott cél megvalósítását elősegíteni.

A pénzügyminiszter fontosnak tartotta, hogy az elektronikus banki piac szintén ellenőrzött és kontrollált legyen, mivel a banki szolgáltatások ezen új formájának nem vagy félreismerése visszaélésre adhat alkalmat.

Varga Mihály a jövő fontos feladatának nevezte, hogy a magyar tőzsde vezetésével együtt elgondolkodjanak a tőzsde jelenlegi helyzetéről. Véleménye szerint ugyanis Magyarországon a külföldi cégek nem a magyar tőzsdét tekintették és tekintik a vállaltfinanszírozás eszközének, hanem a külföldi tulajdonoson keresztül hajtják végre a tőkésítését.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem egyetemi tanára Úton a szociális harmóniához című előadásában annak a véleményének adott hangot, hogy a piacgazdaság, mint szerződéses viszony, kizárólag akkor működik, ha a piacok áttekinthetőek és érvényesül a szakszerűség. Arra a kérdésekre, hogy vajon a külföldi tőkének fontos-e az erkölcs vagy vissza él-e erejével, kizsákmányolja-e vagy civilizálja-e Magyarországot, Bod Péter Ákos úgy válaszolt: bár a magyar nemzeti hagyományok lényegesek, a vállaltoknak és a gazdaságpolitikának egyre inkább a nemzetközi normáknak kell megfelelni. Megjegyezte: ebből a szempontból a külföldi cégek jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetközi piacgazdasági normák és szakszerűség elterjesztésében.

Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Úton a szociális harmóniához című előadásában a globalizáció jelenségével kapcsolatban súlyos aggodalmának adott hangot. Az államtitkár értelmezése szerint a globalizáció, mint a nyugati modernizáció planetáris méretű kiterjesztése, egy rejtett hatalomszerkezet. Úgy vélte, aggodalomra az ad okot, hogy a globalizáció egyaránt "fölsérti" az ökológiai rendszert és a szociokulturális rendszert, ezáltal pedig alkalmatlan a kívánatos ökoszociális harmónia megvalósítására.