MNB: változatlan a kamat, lassul a felzárkózás

A monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően egyhangú döntéssel nyolc százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot. Ezzel minden bizonnyal véget ért a Magyar Nemzeti Bank szigorítási periódusa, a következő kamatdöntés pedig már várhatóan a csökkentés lesz, valamikor 2007 közepén.

Dátum: 2006-12-19 09:17:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=69801
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:17:36.472788, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Egy hónapja váratlanul megszakadt a jegybank júniusban megkezdett kamatemelési sorozata. Akkor hét:öt arányban a nyolcszázalékos kamatszint tartása mellett döntöttek a monetáris tanács tagjai. Az azóta bekövetkező forinterősödés végül is igazolta az akkori döntés helyességét. A tagokat is meggyőzte az elmúlt egy hónap piaci hangulatváltozása, hiszen tegnap már egyhangúan szavaztak a nyolcszázalékos kamatszint tartása mellett, más javaslatot nem is terjesztettek fel szavazásra - mondta lapunk kérdésére Járai Zsigmond, az MNB elnöke tegnapi tájékoztatóján.

A tegnapi, illetve az egy hónappal ezelőtti döntéssel viszont piaci elemzők szerint eldőlt, hogy a kamatszigornak itt, nyolc százalékon lesz vége, s nem negyed-fél százalékponttal magasabban, ahogy ezt még két hónapja is remélte a piac.

A Európai Központi Bank a múlt héten negyed százalékponttal három és fél százalékra növelte az eurókamatot, így most csökkent a forint- és euróbetétek közötti kamatkülönbözet - jegyezte meg Járai -, ám hozzátette, hogy a döntéseket már korábban beárazta a piac. A forint ereje hosszabb távon fékezi az inflációt, hiszen csökkenti a külső áremelkedési impulzusokat, ennek ellenére az önkormányzati és kormányzati áremelések miatt az infláció akár magasabb is lehet a következő hónapokban, mint ahogy azt korábban várta a piac, de még ez sem jelent többletinflációs nyomást a gazdaságban - jegyezte meg az MNB elnöke.

A monetáris tanács elemzése szerint a forint erősödése két tényezőre vezethető vissza: egyrészt nőtt a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, ezzel párhuzamban csökkentek a magyar gazdaság bizonytalansági tényezői, a költségvetési kiadások csökkentése ugyanis mérsékli ezen veszélyforrásokat.

Most elmaradt a meglepetés

Annak ellenére sem várható további kamatemelés, hogy a jövő év második negyedévében nyolc százalék fölé kúszhat az infláció - mondta Nyeste Orsolya az MTI-nek. Az Erste Bank elemzője szerint a kamattartást az is befolyásolta, hogy a külföldi befektetők kockázatviselési hajlandósága is visszatért, és ennek hatására jelentősen erősödött a forint. Jövőre átlagosan 6,7 százalékos árindexet várunk - tette hozzá -, s az év második felében elkezdődhet a kamatcsökkentési periódus, az év végére pedig hét százalékra mérséklődhet az alapkamat.

A következő kamatlépés csökkentés lesz, de erre 2007 közepéig kell várni - mondta Forián Szabó Gergely utalva arra, hogy a papírforma érvényesült, s eddigi szintjén maradt a kamat. A Pioneer Alapkezelő elemzője kilencszázalékos inflációt vár jövő februárra, és 7,6 százalékot 2007 átlagában, de 2007 decemberre már "akár hat százalék alá is kerülhet az infláció".

Az EU-pénzek sem tesznek csodát

Elemzői, befektetői körökben az elmúlt hetekben általánossá vált az a nézet, hogy a 2007-es költségvetés reális alapokra épül, így teljesíthető a hiánycsökkentés. A nem túl távoli jövőbe nézve már nagyobbak a kockázatok, a most eldöntött bevételnövelő intézkedések ugyanis már 2008-ban sem hoznak többletbevételeket, ugyanakkor jelentős kiadáscsökkentésre utaló jeleket nem lehet látni, így nem tudni, hogy miként folytatódik a hiánycsökkentés.

A Magyar Nemzeti Bank tegnap kiadott konvergenciaelemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő két évben a lassuló gazdasági növekedés mellett fékeződik a magyar gazdaság felzárkózási üteme is. Erre utal már évek óta a lanyhuló vállalati beruházási kedv csakúgy, mint a stagnáló foglalkoztatás. Ráadásul az MNB elemzői szerint nem várható csoda a jövő évtől érkező EU-támogatásoktól sem.

E forrásoknak ugyanis csak elenyésző hányada teremt többletkeresletet, sokkal inkább arról van szó, hogy költségvetési beruházások finanszírozását váltják ki az uniós támogatásokkal. E megállapítást nem csupán a külhoni tapasztalatok támasztják alá, hanem az a kormánydöntés is, amely már 2007-ben jelentősen csökkentette a költségvetési beruházásokat, mondván, hogy a nagy fejlesztéseket úgyis európai forrásokból finanszírozzák majd.

Papp Zsolt, Magyar Hírlap

fidesz.hu