A kormánynak színt kell vallania

Következetesen képviseli-e a kormány a jövőben az antiinflációs politikát? - tette fel a kérdést Áder János, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Az európai uniós tagjelölt országok közül ugyanis csak Szlovénia áll mögöttünk inflációs mutatókban. Rossz előjel az is, hogy a nyár eleji 4,6 százalékos infláció a Medgyessy-kormány alatt emelkedett, akárcsak a munkanélküliség, a költségvetési hiány pedig az egekbe szökött - mutatott rá a frakcióvezető.

Dátum: 2002-12-09 16:01:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6405
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:57:27.977509, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Áder János jelezte, ha az ország az EU tagja lesz, a pénzromlás mértékét 3 százalék alá kell csökkenteni. Rövid időn belül szeretnénk belépni az Európai Unióba, ahol az egyik legfontosabb gazdasági érték az alacsony infláció, a stabil árszínvonal. Ma az unióban az inflációs átlag 1,9 százalék, a legmeghatározóbb tagországban, Németországban csak 1 százalék. Tanulságos az is, hogy a tíz tagjelölt ország közül Magyarországnál csak Szlovénia inflációs mutatói rosszabbak. Ennek következtében van tennivalónk bőven - mutatott rá Áder János.

Emlékeztetett arra is, hogy a Horn-kormány idején a ciklus elején jellemző 18 százalékos inflációt két év alatt 30 százalékra "tornázták fel", majd 17 százalékra csökkentették.

A polgári kormány és a jegybank közös erőfeszítéseinek köszönhetően 2002-re az inflációt sikerült tartósan 5 százalék alá csökkenteni.

Áder János veszélyesnek nevezte Széles Gábornak, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökének felvetését, miszerint az MNB elnökének távoznia kellene antiinflációs politikája miatt.

Áder János kijelentette: érthetetlen Széles Gábor felvetése, és az is, hogy ehhez a támadáshoz kormány csendestársul szegődött. A frakcióvezető utalt arra, hogy a jövőre prognosztizált 4,5 százalékos infláció mértékében a jegybank a kormánnyal együtt állapodott meg és küldött erről jelentést az Európai Uniónak.

- Aki ma Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bankot egy olyan lépéssorozat megtételére ösztönzi, ami az árak emelkedésével járna - márpedig széles Gábor javaslata ezt eredményezné - az nyíltan alkotmánysértésre buzdítja a jegybank elnökét. Miután ez egy elfogadhatatlan törekvés, a kormánynak színt kell vallania, egyértelmű nyilatkozatot kell tennie. Ebből a nyilatkozatból csupán egyetlen dolog derülhet ki: a Magyar Köztársaság kormánya, a Medgyessy-kormány nem állhat az áremelést követelők, a spekulánsok pártján. Széles Gábornak, ha problémái vannak a magyar gazdaságpolitikával, akkor rossz ajtón kopogtat, más ajtón kell kopogtatnia, amire a Medgyessy névtábla van kitéve - mondta Áder János.

Varga Mihály, a parlament költségvetési bizottságának elnöke, elmondta, hogy az elmúlt négy esztendőben összhangban folyt a munka a kormány és a MNB között, még akkor is, amikor Surányi Györgynek hívták a jegybank elnökét.

A jegybanknak az volt a dolga, hogy árstabilitást teremtsen az országban, a kormánynak pedig gazdaságfejlesztésre kellett törekednie. Ez a kettős cél teljesült az elmúlt években, s többek között a Széchenyi Tervnek is óriási szerepe volt az erősödő nemzeti valuta kivédésében.

A polgári kormány elérte, hogy az infláció mértéke egyszámjegyűre csökkent, emlékeztetett Varga Mihály.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem ez az első támadás a Magyar Nemzeti Bank elnöke ellen.

A Medgyessy-kormány hivatalba kerülése után szinte az első lépések között módosította a jegybanktörvényt, megsértve ezzel a jegybank függetlenségét. Egyrészt a felügyelőbizottság felállításával, másrészt az árfolyampolitikai lépésekben korlátozta a kormány a jegybank mozgásterét, s kormányzati egyetértéshez kötött különböző döntéseket. Varga Mihály rámutatott: ez a példátlan magatartás hosszú távon árt a magyar gazdaságnak és az infláció kezelésének. A gazdasági elemzők ma már nyíltan írnak arról, hogy ez a kormányzati magatartás, és az, hogy Széles Gábor és társai Járai Zsigmond távozását követelik ahhoz a helyzethez vezetett, hogy a függetlenségében sértett jegybank nem tudja követni az Európai Központi Banknak a tendenciáját, a kamatcsökkentést, így Magyarországon továbbra is magasak maradnak a vállalkozói hitelek kamatai. Emiatt a magyar gazdaság növekedése továbbra sem tud lendületet kapni.

- Ezért arra szólítjuk fel a kormányt, hogy valljon színt, és fogalmazza meg az álláspontját arról, hogy kiket kíván segíteni: azokat, akik a pénzromlás mértékét csökkenteni akarják, vagy azokat, akik a spekulációk, a magasabb infláció mértékében érdekeltek" - jelentette ki Varga Mihály.

fidesz.hu