Határ Győző temetése január 23-án lesz
Határ Győző író temetése január 23-án 15 órakor lesz Budapesten, a Farkasréti temetőben - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) csütörtökön az MTI-vel.
Dátum: 2006-12-21 14:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=69914
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:19:11.185379, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Kossuth-díjas költő, író, filozófus november 27-én, életének 93. évében, Londonban hunyt el.
Az alkotót az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.
Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán, eredeti neve Hack Viktor volt. Iskoláit Pesten kezdte, 15 évesen írt egy értekezést, melyet elküldött Márai Sándornak. "Később, máskor.." - írta válaszában Márai. Csak 1978-ban találkoztak személyesen, San Diegóban.
Határ Győző 1938-ban, a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, ebben az évben írta első regényét, a sokszorosítva terjesztett Veszélyes fordulatszámot azonban a hatóság elkobozta. Első versei polgárpukkasztó, játékosan erotikus darabok voltak. 1943-ban Csodák országa hátsó Eurázsia című regényét is lefoglalták, és a szerzőt öt év fegyházra ítélték.
1945-től újra publikálhatott, de 1949-ben kizárták az Írószövetségből. 1947-ben írta Heliáne című szatirikus regényét, amelyet az új, kommunista hatalom zúzatott be, majd az író tiltott határátlépés miatt újra börtönbe került.
Határ Győző 1956-ban emigrált, 1957-től Londonban élt. 1957-76 között a BBC magyar adásának munkatársa volt, 25 éven át angol diplomatákat tanított magyarra a brit külügyminisztérium megbízásából.
Csaknem minden műfajban alkotott, célja a műfaji határok elmosása volt. Számos kisebb jelenetet, rádiójátékot és mesejátékot, összesen mintegy negyven színművet írt. Magyarországon három darabját mutatták be, 1987-ben a Patkánykirályt, 1989-ben a Jézus Krisztus születését, 1992-ben az Elefántcsordát.
Határ Győző filozófiai munkásságát az irodalomnál fontosabbnak tartotta. Főleg történetfilozófiai és ismeretelméleti kérdéseket kutatott.
Emigrációja után először 1983-ban jelent meg írása a régi Mozgó Világban. Magyarországon 1991-ben Kossuth-díjjal ismerték el tevékenységét, 1994-ben a Széchenyi Akadémia, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották és Márai Sándor-díjat kapott. 1996-ban Quasimodo-díjjal tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett.
MTI - fidesz.hu