"Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk"

Varázsos hangulatú estéket szerzett a Mikecs László Csángó Baráti Társaság a Csángó Napok elnevezésű rendezvény társszervezőjével, a Nagyváradi Táncház Egyesülettel azok számára, akik szeretik a csángóság kultúráját, hagyományait. Az eseményen a neves néprajzkutató, Kallós Zoltán is tartott előadást.

Dátum: 2002-12-11 07:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6423
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:57:33.366409, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Tóth Hajnal írása, www.mno.hu

A kétnapos rendezvény Kallós Zoltán előadásával kezdődött december 6-án, pénteken A rendhagyó moldvai estén beszélt a csángók népszokásairól, nyelvükről, kultúrájukról, a teljes elrománosításukra való törekvés tragikumáról. Állandó megaláztatásnak voltak kitéve, megszűnt a magyar nyelvű oktatás, a román papok kijelentették, hogy a magyar az ördög nyelve. Szólt arról is, mennyire lényeges az egész magyar nemzet számára a csángó kultúra megőrzése. Az előadást követően fergetes hangulatú ünnepi táncház volt a marosvásárhelyi Öves Zenekar és a Pusztinai Hagyományőrző Együttes közreműködésével. A szokásosnál is több fiatal gyűlt össze, hogy megtanulja a csángó táncokat, dalokat.

December 7-én, szombaton a csángókutatás úttörőjéről, a tragikus sorsú, fiatalon elhunyt tudósról, íróról, Mikecs Lászlóról emlékeztek meg. Az1917-1944 között élt Mikecs emléke előtt tisztelegni óhajtókat busszal szállították ki Bihardiószegre, a

szülői házhoz. Az egybegyűlteket Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő köszöntötte. "A Mikecs László Csángó Baráti Társaság egy kicsiny magból alakult. Mindazokból, akik fontosnak tartják a csángókkal való kapcsolattartást, a csángóság kultúrájának megőrzését. Mikecs László a csángókutatás úttörője, jeles személyisége volt. Emléke már-már feledésbe merült. (...) Időtálló mementót még nem állított senki. A mai megemlékezés egy folyamat kezdete, amely messze túlmutat tájainkon.

Kallós Zoltán elmondta, hogy személyesen is ismerte Mikecs Lászlót, aki kiváló tehetségű fiatal néprajzkutató volt. Egyúttal hangsúlyozta: a csángók olyan szellemi javakat őriztek meg, amelyek szerves részei a magyar kultúrának. Ezután Nagy Katalin, Mikecs leszármazottja emlékezett arra, hogy szüleik, nagyszüleik emlékező emberek voltak, ezért is őrizték meg a diószegi születésű rokon emlékét. At is elhangzott, hogy Mikecs nagyon szerette Diószeget. Miután apja Aszódra költözött, azután is általában Diószegen, a rokonságnál töltötte a nyarakat.

"Öntudatosan vállalta azt az utat, amelyet végigjárt. Mindenkit tanulásra buzdított. Kedvelte az Érmellék ízes magyar beszédét. Ha tovább él, a 60-as, 70-es évek nagy tudósai közé tartozott volna", fejtette ki Nagy Katalin.

Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa ekképp fogalmazott: "Mikecs olyan tudós férfiú volt, aki ezért a vidékért is nagyon sokat tett. Szimbolikus jelentésű, hogy reformátusnak született, s a katolikus csángókat kutatta." A diószegi ünnepségen végül az ugyancsak csángó Demsa Pál, bihardiószegi római katolikus plébános fölszentelte a Holló Barna képzőművész által készített emléktáblát.

A diószegi zarándoklat után gálaestet tartottak a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Szilágyi Zsolt szólt arról: a csángókkal együttérző, őket felvállaló sorstársak számára rendezik meg a Csángó Napokat, melynek ötlete három esztendeje született meg. A csángóság ügye ugyanolyan egyetemes nemzeti ügy, akár az egyházi ingatlanok ügye.

Kallós Zoltán így emlékezett:: "1950-ben jártam először Pusztinán népdalt gyűjteni. Akkor még volt magyar iskola. Az emberek nem voltak annyira megfélemlítve, mint napjainkban. (...) Magyar értelmiség, papság nem lévén, nehéz megmaradni magyarnak. A csángó értékek felbecsülhetetlenek a magyar kultúra számára.Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, még biztosan kibírjuk ezer évig Európában."

Ezután a marosvásárhelyi Öves Együttes játszott gyönyörű gyimesi és moldvai csángó zenét és dalokat. Aztán a Pusztinai Hagyományőrző Együttes örvendeztette meg a közönséget dalokkal, táncokkal és ízes, archaikus magyar nyelven mondott mesékkel. "Velünk vannak a gyermekek es, akik járnak magyarórára. Hallgassák meg, milyen szépen mesélnek," - mondta az egyik menyecske.

A találkozó befejezéseként Tempfli József római katolikus megyés püspök ajándékul egy-egy magyar imakönyvet adott át a pusztninaiaknak, a szervezők pedig révi fehér agyagcserép bokályokkal, korsókkal ajándékozták meg a Pusztináról érkezetteket.