Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Arab és muzulmán vélemények Szaddám Huszein kivégzéséről

Az arabok és muzulmánok többségét világszerte felháborította Szaddám Huszein kivégzése, és még olyanok is megkérdőjelezték közülük perének igazságosságát, akik úgy vélik, hogy a volt iraki diktátor megérdemelte a halált.


Dátum: 2006-12-30 14:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=70130
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:20:16.904378, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Abdel-Bari Atvan, a londoni székhelyű al-Kudsz al-Arabi újság szerkesztője az al-Dzsazíra televízióban nyilatkozva "az összes arab és muzulmán kigúnyolásának" minősítette azt a tényt, hogy a kivégzést közvetlenül az íd al-adha muzulmán ünnep előtt hajtották végre. "Az arab közvélemény azt kérdezi, ki szolgál rá inkább a perre és kivégzésre: az, aki megőrizte Irak egységét, arab és iszlám önazonosságát, különféle közösségeinek, köztük a síitáknak és szunnitáknak az együttélését, vagy azok, akik az országot véres polgárháborúba sodorták" - kérdezte.

A palesztinokat, akik közül sokan az arabok hősének tekintik a volt iraki diktátort az 1991-es öbölháború idején Izrael ellen végrehajtott rakétatámadásaiért, valósággal sokkolták a Szaddám Huszein felakasztásáról szóló hírek. Az ünnepi ima után a mecsetekből hazasiető palesztin muzulmánok áldozatnak tekintik Szaddám Huszeint, akit szerintük "úgy mészároltak le", mint az áldozati bárányt szokták az íd al-adha ünnepen. Musir al-Maszri, a palesztin kormányzó Hamász mozgalom egyik parlamenti képviselője szerint "Szaddám Huszein kivégzése az Egyesült Államok bűnös, terrorista politikájának és az ellenállás erői ellen világszerte viselt háborújának bizonyítéka".

Ahmed al-Mudaveb, az Al Vatan című bahreini újság politikai szerkesztője azt jósolta, hogy a kivégzés ösztönzést fog adni az iraki szunniták lázadásának (a volt iraki diktátor a szunnita kisebbséghez tartozott). "Ez az esemény fokozni fogja a megosztottságot az irakiak között. Segíteni fogja Szaddám híveit erőszakhadjáratukban. (Szaddám Huszein) valamiféle mártírrá fog válni, és politikai státusa erősödni fog" - mondta.

Halaf al-Alaján, az iraki parlament egy szunnita képviselője az al-Dzsazíra televíziónak Jordániában nyilatkozva azt mondta, hogy a kivégzés "az Irak elleni bosszú aktusa volt... egy emberiesség elleni nagy bűntett, melyet az iraki nép és egy, az Egyesült Államok által őrzött hadifogoly ellen követtek el".

Az arab világon túli iszlám országokban kevesen vállalkoztak arra, hogy védelmükbe vegyék a volt iraki diktátort, bár sokan kételkedtek abban, hogy Szaddám Huszein pere teljesen igazságos volt. Ismail Yusanto, a Hizb-ut-Tahrir muzulmán csoport indonéziai szóvivője úgy vélte, hogy Szaddám megérdemelte a büntetést, "mert sok irakit megölt, köztük a Hizb-ut-Tahrir ottani tagjait is". Liakat Balucs, a pakisztáni konzervatív vallási pártokat tömörítő ellenzéki hatpárti szövetség egyik vezetője viszont úgy vélte, hogy a kivégzés tovább növeli az Amerika-ellenes érzelmeket. "Senki sem kedvelte vagy támogatta Szaddám Huszeint itt, de az a mód, ahogyan a perét lefolytatták, igazságtalan és tisztességtelen volt" - mondta.

Az iraki Kurdisztán autónóm régiójának elnöke, Maszud Barzani elégedetten vette szombaton Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor kivégzésének hírét, de fontosnak mondta, hogy a kurdellenes népirtás miatt Szaddám ellen indított per folytatódjék. "Reméljük, hogy Szaddám Huszein kivégzése új fejezetet nyit Irak történetében és a polgári személyek elleni erőszak alkalmazásának végét jelzi" - áll a Barzani által kiadott közleményben. Az állásfoglás szerint ugyanakkor "fontos, hogy ez a kivégzés ne szolgáljon ürügyként ahhoz, hogy elmellőzzék a leleplezését az Anfal és a halabdzsai akció során elkövetett bűnök súlyosságának, a kurdok ezrei és a Barzani család tagjai lemészárlásának".

Szaddám Huszeint a síiták körében 1982-ben végrehajtott, 148 ember életét követelő mészárlásért ítélték halálra és végezték ki szombat hajnalban. Július óta viszont egy második per is kezdődött ellene, amelyben a vád a kurdok ellen 1987-ben és 1988-ban véghez vitt öldöklés, mintegy 180 ezer ember tömeges kivégzések és vegyi bombázás általi elpusztítása. Az Anfal-per, amelynek Szaddámon kívül további hat vádlottja van, folytatódik, de az iraki törvények értelmében az exelnök elleni eljárások Szaddám Huszein halálával automatikusan megszűntek.

MTI - fidesz.hu

Kapcsolódó elemek