Mélyponton a közbizalom

A magyar társadalomban a közbizalom a mélyponton stagnál - állapította meg a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya által vezetett vizsgálat.

Dátum: 2007-01-09 17:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=70453
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:22:04.442820, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Egy évvel korábbi vizsgálatukat 2006 szeptemberének második felében jórészt megismételve, 5000 állampolgárt kérdeztek meg szúrópróbaszerű kiválasztással közösségi munkások és önkéntesek az ország valamennyi megyéjében arról, mennyire bíznak meg a hivatalos intézményeinkben. A vizsgálat gyorsmérlege szerint a közbizalom részben stagnál, egyes elemeiben talán még tovább romlott a múlt évihez képest 2006-ban Magyarországon.

"Továbbra is a politikusok iránti bizalmatlanság a legdrámaibb. Azt gondoltuk, hogy a múlt évi mélypontot már nem lehet túlszárnyalni, de sikerült: a "Mennyire bízik a politikusokban?" kérdésre négy fokozatban lehetett válaszolni, és az elutasító válaszokat a megkérdezettek 88,4 százaléka jelölte meg. (Ezen belül 29,4 százalék a "nem nagyon" és 59 százalék az "egyáltalán nem" válaszok aránya.) Vannak vélemények, melyek szerint ez az eredmény a képviseleti demokrácia hazai csődjét jelenti" - állapították meg a vizsgálat vezetői.

Hasonlóan elutasítóak - de már szolidabb mértékben - a válaszadók a parlament iránti bizalom mértékét illetően: a valamilyen szinten elégedettek aránya a múlt évi 15 százalékról most szeptemberre már 13,5 százalékra csökkent.

Valamelyest erősödött a rendőrség iránti bizalom, 49,5 százalék ítélte meg bizalmát tekintve pozitívan ezt az intézményt. Vizsgálták még az igazságszolgáltatás, az önkormányzatok iránti bizalmi helyzetet is, de a 2006-os vizsgálat "bizalmi nyertese" a civil társadalom lett. Arra a kérdésre, hogy "Mennyire bízik a civil társadalomban, a nonprofit szervezetekben?", a válaszadók több mint a fele - 52,3 százalék - az "eléggé" és a "nagyon" válaszokat jelölte meg.

Ez azért is fontos jelenség, mert a vizsgálat másik két kérdése a helyi demokrácia esélyeihez kötődött. A "Mennyire tud befolyással lenni a lakóhelyét érintő kérdésekre?" - kérdésre a bizakodóbb válaszok aránya ("határozottan úgy gondolom", "valamennyire úgy gondolom") a múlt évi 36 százalékról 38,7 százalékra emelkedett, ugyanakkor a "nem nagyon - egyáltalán nem", tehát ez elutasító válaszoké 61 százalékról most szeptemberre 57,6-re csökkent.

A vizsgálat során azt is felmérték, hogy a részvételi demokrácia lehetőségét hogyan ítélik meg az érintettek. Azt tudakolták, hogy milyen a gyakorlata a helyi akaratnyilvánításnak a döntésekben való közvetlen beleszólás esélye mellett. Kérdésük úgy szólt, hogy az elmúlt 12 hónapban tettek-e a válaszolók olyan lépéseket, amelyek valamiféle állásfoglalást, kezdeményezést, esetleg más tevőleges véleménynyilvánítást hordoztak közösségi ügyekben. Ezekből a nyilvános gyűléseken való részvétel gyakorisága emelkedik ki határozottabban, az utóbbi évben a megkérdezetteknek (vagy a válaszadóknak?) több mint egyharmada (33,9 százalék) élt ezzel a lehetőséggel. A gyűléseken és a tüntetéseken való részvétel 11,5 százalékos, a beadványt, petíciót aláírók aránya 22,9 százalék volt.

HírTV - fidesz.hu