Gyurcsány centralizálna, de az MSZP ellenáll
Az MSZP alapszabály-koncepciója jelentős hatalmat koncentrálna a pártelnök kezében, és csökkentené mindenki más hatáskörét, ezért nem várható, hogy a kongresszusi küldöttek a jelenlegi formájában elfogadnák a tervezetet, azaz önmaguk lefejezését. Az elképzelések szerint megszűnik a pártban a nevezetes "platformszabadság", az elnök által kinevezett bizottság "engedélyezné" ugyanis a platformok működését.
Dátum: 2007-01-10 08:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=70462
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:22:07.343777, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az Index - szocialista körökből származó - információi szerint erősen kétséges, hogy az alapszabály-módosítást jóváhagyja majd a kongresszus. Az alapszabály tervezett reformja ugyanis éppen a legfőbb döntéshozói fórum, a kongresszus hatáskörét csökkentené, növelné viszont az elnök és az elnökség szerepét. A nagyobb elnökségi hatáskör többek között azt is jelentené a tervezet szerint, hogy beszámoltathatnák a helyi szervezeteket, de előírhatnák a különféle pártszervezetek közti egyetértési kötelezettséget is. Így az országos vezetés beleszólhatna a helyi ügyekbe, vagyis megszűnne, legalábbis csorbulna a helyi szervezetek autonómiája.
Az MSZP országos elnöksége által elkészített tervezetben talán a legfontosabb módosítás az eddigi gyakorlathoz képest az, hogy a pártelnök által felkért tagokból álló, úgynevezett Szociáldemokrata Alapértékek Bizottság nevű testület dönthetne arról, hogy egy platform létrehozható-e vagy sem.
Kertész Krisztián, a "még" legálisan működő Ésszerűség és Felelősség Platform vezetője szerint viszont új pártot alapítani és működtetni sok milliárdba kerül, tehát "a demokrácia egyedüli pillére csak az lehet, ha a jelenlegi pártokon belül széles körű a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága. Azáltal azonban, hogy az MSZP-ben is be akarják vezetni, hogy az országos elnökség érvényteleníthet vagy megváltoztathat bármilyen helyi és megyei szintű döntést, valamint azáltal, hogy a platformok, tagozatok és szakmai műhelyek működését központi jóváhagyáshoz kötik, nagyon erősen sérül az egész országban a demokrácia" - fogalmaz Kertész.
Minden hatalmat az elnöknek?
A tervezett változatatások szerint a párt elnöke teljhatalmat kapna, vagyis ő dönthetné el, melyik elnökségi tag milyen feladatért feleljen. Kertész Krisztián szerint viszont a túlzott centralizmus veszélyes lehet. "A centralizmus nem tesz jót az MSZP működési hatékonyságának, teljesítményének sem. Az MSZP pontosan azért volt a rendszerváltás óta a legsikeresebb párt, mert kellőképpen decentralizált volt, és rugalmasan képes volt alkalmazkodni a társadalmi igényekhez" - állítja az Ésszerűség és Felelősség Platform elnöke a szervezete honlapján közzétett tanulmányban.
Központi tisztújítás vagy pályáztatott vezetők?
A központosítási szándék másik fontos megnyilvánulása az a tervezett változtatás, miszerint "a stabilitás biztosításának érdekében indokolt lehet az országgyűlési választások ciklusához igazítani a felmenő rendszerű tisztújítást." Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy például a kongresszusokon a küldötteknek a jövőben nem lesz lehetőségük ciklus közben véleményt mondani az aktuális vezetésről.
Kertész Krisztián szerint a párt szervezeti felépítése most még alapjában véve decentralizált, és ez így van jól. A platformelnök éppen ezért alapszabály-módosítást nem a szervezeti felépítéssel kapcsolatosan eszközölne, hanem a vezetőkiválasztási rendszert tenné demokratikusabbá. Kertész megpályáztatna minden párt-, országgyűlési és önkormányzati tisztséget.