Kölcsey-ünnepség Szatmárcsekén

A Himnusz születésének 184. évfordulójára emlékeznek a magyar kultúra napja alkalmából január 21-én Szatmárcsekén, ahol Kölcsey Ferenc 1823-ban írta a költeményt - közölte Sarkadi Pál István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgármestere az MTI-vel.

Dátum: 2007-01-10 17:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=70502
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:22:20.087236, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A hagyományos Kölcsey-ünnepség délelőtt 11 órakor a község református templomában ökumenikus istentisztelettel kezdődőik, amelyen Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a tiszántúli egyházkerület püspöke és Kiss-Rigó László, a Magyar Katolikus Egyház Szeged-Csanád egyházmegyei püspöke hirdet igét - mondta az önkormányzati vezető. A szertartást követően Csíkos Sándor Jászai-díjas színművész szavalja el Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén írt alkotását, a nemzet himnuszát.

A reformkor nagy költője 1815-ben vonult vissza a szatmári településen lévő birtokára, s ott írta 1823. január 22-én a Himnuszt, amelyet később, 1845-ben Erkel Ferenc zenésített meg. A magyar kultúra napja 1989 óta január 22. Kölcsey Ferenc 1829-ben az akkori Szatmár megye aljegyzője lett, majd 1832-34 között a térség országgyűlési követe is volt, s 1838-ban hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén.

A helyi református temetőben lévő síremlékénél az ünnepség résztvevői is leróják kegyeletüket, s elhelyezik az emlékezés koszorúit, virágait. A szatmárcsekei temető egyébként 1973-tól védett, miután a világon egyedülállónak számít ember magasságú, csónak alakú fejfáival. A "csónakos fejfák" a néprajztudomány szerint az ősi ugor csónakba-temetkezés szokását őrzik, a valamikori hiedelem úgy tartotta, hogy a csónakokban egy másik világba jutnak el az elhunytak.

MTI - fidesz.hu