Éterbe szórt milliárdok

Pár száz speciális készülék beszerzése akadályozta, hogy jobb, de olcsóbb készülékhez jusson sok ezer rendőr és mentős - derült ki a Közbeszerzési Döntőbizottság ülésén. A nagyobb árat az érintett szervezetek lesznek kénytelenek megfizetni. Ám egyelőre nem tudni: pontosan miből.

Dátum: 2007-01-12 10:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=70589
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:23:46.416441, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Újabb fordulatokkal gazdagította a magyar közbeszerzések történetét a kancellária. A készenléti szervezetek új, egységes digitális rádiótávközlő (EDR) rendszerébe illeszkedő 20-28 ezer készülék beszerzésére kiírt tender eddig is produkált meglepő eredményeket, ám újabb érdekes részletekre derült fény a Közbeszerzési Döntőbizottság tegnapi tárgyalásán.

Az EDR alaphálózatát a Magyar Telekom leányvállalata, a Pro-M Zrt. építi ki és üzemelteti: épp a napokban veszik át az országos lefedettségű rendszert, és ezért februártól már fizetni is kell az államnak: havonta majdnem egymilliárd forintot. Ám a rendszert még jó darabig csak a fővárosi és a Pest megyei szervezetek használhatják. Ezek kapták meg azt a 14 400 készüléket, amelyet a Pro-M "alapból" biztosít a rendszerhez. Ahhoz, hogy az országban mindenütt használják a rendszert, további 20-28 ezer készülék kell - ezek beszerzésére írt ki központosított közbeszerzést tavaly a kancellária erre szakosodott szervezete, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF).

Némi vitát okozott, hogy a készülékek beszerzése beleillett a schengeni felkészülési programba, és az erre biztosított uniós forrásból el is különítettek a rádiók beszerzésére keretet. Ezt tavaly év végéig le kellett szerződéssel kötni. Ezért a schengeni pénzek elköltéséért felelős - szintén a kancellárián belül működő - szervezet maga is kiírt három kisebb tendert. Ezt a KSZF a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt támadta meg, mondván: vásárolni neki kell ilyen készüléket. A házon belüli csetepaté nyilvánosságra kerülése után a megtámadott szervezet három tenderből kettőt eredménytelennek nyilvánított, és csak a vámosoknak szánt 400 készülékre kiírt pályázatban hirdetett eredményt - itt a Siemens nyert.

A KSZF - miután biztosította azt, hogy az új készülékek zömét ő szerezhesse be - ezek után saját pályázatán három jelentkezőből kettőt kizárt, műszaki okokra hivatkozva. Ez a két pályázó olyan (EADS-gyártmányú) készülékeket szállított volna, amelyeket a Pest megyei és a fővárosi szervezetek most is használnak. És ez a két pályázó adta a legolcsóbb ajánlatot is. A három megmaradt konzorcium tagjai azután szinte ugyanazt a (Motorola-Sepura) készülékcsomagot kínálták fel megvételre a KSZF-nek, csak különböző árért.

A pályázók közül kettőben érintett volt a Magyar Telekom, a harmadikkal pedig átfedést jelentett az egyik készülékszállító. Ez utóbbi konzorcium adta a három közül a legolcsóbb ajánlatot - de az utolsó fordulóban visszalépett. Előtte így tett a legdrágább árat kínáló Magyar Telekom-leánycégekből álló csapat is, ám miután a harmadik versenyző kiszállt, amaz gyorsan visszaállt a csatasorba. Hogy miért, csak találgatni lehet: magas árajánlatán ugyanis nem változtatott - így biztos vesztes volt. Igaz: így biztosította, hogy a KSZF-nek gondolkodnia se lehessen azon, mit tegyen, miután egyetlen jelentkezővel kellene lefolytatnia az ártárgyalást (ez esetben ugyanis nem lett volna muszáj győztest hirdetnie, ha túl drágának találja az egyetlen érvényes ajánlatot). Végül is a KSZF - furcsamód - elfogadta, hogy a visszalépés visszavonásával a Magyar Telkom így megköti a kezét, és a Sagem vezette konzorciumot nyilvánította győztesnek. A konzorcium így - áfával együtt - mintegy kilencmilliárd forintért szállít húszezer készüléket. Ez ahhoz képest elég borsos árnak tekinthető, hogy a kizárt versenyzők - még a tervezett árlicit előtt, indításként - hatmilliárd forintot kértek csupán.

A nyertes az alvállalkozói miatt is érdekes: a nagyobb résztvevők között ugyanis korrupciógyanús számlák miatt nehéz helyzetbe került Magyar Telekomon kívül a szintén ilyen ügyek kapcsán támadott Siemens, valamint a korábbi hasonló tenderen furcsán előnyős helyzetbe került Motorola-beszállító Nádor Rendszerház, valamint az offshore tulajdonú Fercom is megtalálható.

Nem volt ennyire meglepő, hogy a tender eredményét az egyik kizárt versenyző, a P-Mobile megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A tegnap tartott tárgyaláson aztán fény derült a kizárás okára. A cég két speciális készüléktípusa nem felelt meg az igényeknek: a tűzoltóautókba és a titkosszolgálatoknak szánt rádióknál ugyanis nem tudták teljesíteni az előírt műszaki követelményeket. Pontosabban: az eredeti követelményeket tudták hozni, csak időközben a KSZF "pontosított". A tárgyaláson a szervezet képviselői azt mondták: már eredetileg olyan készülékre gondoltak, amit a titkos küldetésben lévők el tudnak rejteni a ruhájuk alá, a P-Mobile által kínált EADS-típusú készülék pedig erre nem jó (igaz, félezer ilyet szintén használnak itthon a rendőrök). Szerintük nem a feltételek módosítása az, hogy időközben meghatározták, a rejtett készülék legyen téglalap alakú és kisebb, mint a gyártó normál rádiója, és valóban rejthető.

Mint kiderült: ilyet ma csak két cég szállít a világon - az egyik nincs jelen Magyarországon, a másik a Sepura, amely viszont nyert. A tűzoltóautókba szánt EADS-készülékeknél meg az összeszereléssel voltak problémáik a kiíróknak, voltaképp buheramunkának titulálták a felkínált készüléket. És ugyan e rádiókból csak pár százat vásároltak volna (a keret 800 rejtett és 600 speciális "tűzoltós" készüléket tartalmazott), a teljes 20-28 ezres tenderből kizárták az ezt kínálló szállítókat. A pályázat ugyanis csomagról szólt - bár arra nem kaptunk igazán jó magyarázatot, hogy a speciális készülékeket miért nem külön szerezték be. Az idő sürgetett, így gondolták jobbnak, és egyébként is mindegyik pályázónak módja lett volna más készüléket is kínálni, ha az övéi nem felelnek meg - mondták az illetékesek, igaz: a pontosítás után a kínálat megújítására alig öt napot adtak volna a kizártaknak.

Ily módon viszont - mint az a tárgyaláson kiderült - a tömegesen vásárolt általános rádiókból olyanokat sikerült beszerezni (drágábban), amelyek ugyan működnek az új magyar hálózatban, de nem biztos, hogy teljes körűen: minden kívánt funkciót nem lehet majd velük elérni. Utóbbi azonban nem volt feltétel ezen a tenderen (a már említett másik szervezet eredménytelen pályázatain azonban igen: emiatt is találták alkalmatlannak a feladatra a most megvásárolni tervezett készülékeket). A vesztes P-Mobil szerint vizsgálni kellett volna az illeszkedést, és ezért a nyertest eleve ki kellett volna zárni a pályázatból. A KSZF szerint nem, ám a kancellária szervezete úgy véli: a P-Mobil időn túl terjesztette elő ezen kifogását - így érdemben nem is kell vele foglalkozni.

Ám a Közbeszerzési Döntőbizottság se tehet sokat akkor, ha helyt adna a kifogásoknak: a szerződés él - azt december végén megkötötték a Sagem vezette konzorciummal. Erre azért volt szükség, hogy még ezekből a készülékekből is le lehessen kötni a schengeni alap terhére - ha ez az év végéig nem történik meg, akkor az erre szánt pénz elveszik. A KSZF most keretszerződést kötött, a konkrét megrendeléseket az érintett szervezeteknek kell feladniuk, és az ő feladatuk egyébként a forrás biztosítása is.

Ahhoz, hogy az uniós pénzt erre költeni lehessen, még decemberben fel kellett adni a megrendelést: sikersztori, hogy ez egy nap alatt sikerült. Mintegy 850 millió forintért vásároltak, így a határőrségnek 2080 rádió jut, a rendőröknek pedig újabb 824 darab.

Az uniós források bezárulásával azonban újabb problémák keletkeztek: még több tízezer darab készüléket kellene megvásárolni ahhoz, hogy a rendszert használni lehessen. Csak a rendőrségnek 8-10 ezer darab készülék kellene még az országos használathoz. A probléma azonban az, hogy erre az idei büdzsében nincs külön forrás: a rádiók megvásárlásának költségét a készenléti szervezeteknek maguknak kellene kigazdálkodniuk. Ez azonban nem lesz egyszerű: a dologi kiadásaikra fordítható összeg ugyanis évek óta kevesebb, az idén majdnem 12 százalékkal csökkent átlagosan a keretük - pedig ebből kellene fedezni az emelkedő közüzemi díjakat, gépjármű-üzemeltetési költségeiket is. Vagyis: igazság szerint maguk se tudják, miből fogják majd fedezni a vásárlásokat. Erre az idén legalább hárommilliárd forint kellene, még akkor is, ha részletre veszik a készülékeket - három éves lízingre van lehetőség.

Simon Géza, a MeH EDR-ért is felelős kormánybiztosa szerint segítséget jelenthet, hogy a kancellária költségvetésében 1,4 milliárd forint van a rendszer kiépítésére azon a több mint 10 milliárd forinton felül, amit idén a Magyar Telekom leányvállalatának az országos hálózat működtetésének díjára ki kell fizetni. Igaz: az 1,4 milliárd jó részét elvben a 112-es rendszer kiépítésére kell fordítani. Ha nem épül ki a 112-es központi hívószám, az érintett szervezeteknek idén másfél-kétmilliárd forintot így is össze kell kaparniuk szűkös költségvetésükből az összesen hárommilliárd forinttal többért megvásárolt rádiókra. És igen gyorsan. Ha minden jól megy, februártól átadják az országos rendszert az államnak, ám ha azt nem használják - mert kevés a készülék -, akkor minden hónapban több százmillió forintot dob ki az állam az ablakon.

nol.hu - fidesz.hu