Operaházi emléktábla Ferencsik Jánosnak

Ferencsik János karmester születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak a Magyar Állami Operaházban, Budapesten. Az ünnepségen átadták a Kossuth-díjas alkotó nevét viselő emlékdíjat is, amelyet az idén Soltész Ágnes koncertmester kapott.

Dátum: 2007-01-18 13:02:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=70837
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:25:03.118359, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A dalszínház aulájában az emléktábla avatásakor Petrovics Emil Kossuth-díjas zeneszerző hangsúlyozta: Ferencsik János "(...) a zeneélet legnagyobb itthon maradt karmestere Atlaszként, rendületlenül hordozta vállán a kis fizetésből élő zenekarok, szólisták, énekesek gondjait, tekintélyével mindig a zene és a művészet érdekeiért küzdött, nem alkudott meg, és közben még úriemberként viselkedett (...)".

Ferencsik János - mint mondta - "teljes életét, fantasztikus tudását, szigorúságát, emberségét, ki nem hunyó szenvedélyét és autentikusságát" nyújtotta át a hazai és külföldi közönségnek.

"A Göncölszekér hét csillagból áll. Ezt a szekeret, amelyben bizonyára ott ül Bartók és Kodály, gyűjtvén a csillagközi térben bujdokló népdalokat, Ferencsik János hajtja: ő a mi legszebben csillogó-villogó kocsisunk" - fogalmazott Petrovics Emil, az operaház volt igazgatója és főzeneigazgatója.

A Ferencsik-díjat, amelyet a nagy karmester születésének nyolcvanadik évfordulóján adták át először, az idén Soltész Ágnesnek ítélték. A hegedűs - aki már főiskolai évei alatt számos versenyt nyert, több zenekarral is szerepelt szólistaként, és 1996 óta a Magyar Állami Operaház zenekarának koncertmestere - Kovács János megbízott főzeneigazgatótól vette át az elismerést.

Az évforduló alkalmából kiállítás is nyílt az operaház aulájában, amely dokumentumokkal és fotókkal mutatja be Ferencsik János pályáját. Ferencsik János 1907. január 18-án Budapesten született. 1925-ben érettségizett, két évvel később kapta meg zeneszerzői és orgona szakos diplomáját a Nemzeti Zenedében, és még abban az évben a budapesti operaház korrepetitora lett.

Karmesterként 1930-ban mutatkozott be Rimszkij-Korszakov Seherezádé című balettjének premierjén.

A művész 1932-től koncertezett a Székesfővárosi Zenekarral, több mint ezerszer dirigálta az együttest, illetve annak utódját, az

Állami Hangversenyzenekart. A nyilas uralom alatt nem volt hajlandó kézbe fogni a karmesteri pálcát, beteget jelentett.

Ferencsik János 1945-ben a Rádiózenekar vezetője, 1952-ben az Állami Hangversenyzenekar, 1957-ben a budapesti operaház főzeneigazgatója lett. 1960 és 1967 között a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-igazgatója volt. Munkássága elismeréseként 1951-ben és 1961-ben Kossuth-díjat kapott.

MTI - fidesz.hu