Svájci, osztrák sajtóvisszhang a koppenhágai csúcsról

A zömmel kelet-európai új tagállamok EU-ba való felvételét lehet újraegyesítésnek látni, amelynek során a gazdag Nyugat a keblére öleli a szegény Keletet, s 13 évvel a berlini fal leomlása után ad neki valamit gazdagságából. De úgy is értékelhető, hogy a dinamikus, éhes Kelet salaktalanítja az elmeszesedett, jóllakott Nyugatot, amely a jólét rabja, s a leszokáshoz külső segítségre van szüksége - írta a Neue Zürcher Zeitung című független svájci lap szombaton.

Dátum: 2002-12-14 12:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=6538
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:58:08.923350, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A kommentár megállapítja: mindkét megítélés a valóság részleteit tartalmazza, s éppen ezért a koppenhágai döntés a keleti bővítésről hatalmas tett, amellyel joggal dicsekedhet az előrehaladó EU-projekt. Ugyanakkor minden bővítéssel változik az unió karaktere, és döntési mechanizmusaira egyre több teher nehezedik. Ezért kétséges, hogy a megnövekedett és tovább növő szervezet belátható időn belül több lehet az államok laza szövetségénél - bár a növekedéssel alapjai szilárdulnak -, s hosszabb távra is illúzió marad az EU-ról mint az Egyesült Államok szintjén álló globális hatalomról szóló kép - így a lap.

A Die Presse című konzervatív bécsi lap a koppenhágai csúcs kapcsán kommentárjában Európa legsúlyosabb hibájának nevezi, hogy Törökország félig-meddig zöld utat kapott a csatlakozáshoz. A szerző szerint ez azt jelenti, hogy Törökország csatlakozása végleg sínre került, és ha egyáltalán, akkor már csak lényegesen nagyobb ráfordítással akadályozható meg, mint ha kezdettől fogva elutasították volna. Az EU hagyta magát megzsarolni Törökország és az Egyesült Államok által, amely utóbbinak Irak elleni bázisként van szüksége Törökországra, mert Európa elmulasztotta az egységes katonai struktúrák létrehozását, s így továbbra is függ Amerikától. A kétéves halasztástól nem várható semmi, mert amíg Európa a jog és a demokrácia talaján áll, Törökországban semmi nem utal arra, hogy a jog és demokrácia uralma olyan mélyen beleivódott volna az emberekbe, mint az EU régi és új tagállamaiban, s ez aligha változhat lényegesen két év alatt. Ezért az EU történetének e legsúlyosabb hibája beárnyékolja a valóban örvendetes, bár nehéz keleti bővítés tényét.

A Der Standard című liberális osztrák napilap rámutatott: a tíz tagjelölt állam felvételével véget ér a jaltai Európa, a háborúban és ellenségességben teremtett háború utáni rend, s közel 90 millió ember jut esélyhez, hogy javítsa jólétét. Ám a kicsinyes viszály a politika egyes területein, a belső reformok évek óta való halogatása, a heves vita a tagállamok között a Törökországgal kapcsolatos eljárásról - amely mögött a stratégia hiánya áll -, világossá tette: a tulajdonképpeni munka még csak most kezdődik, s nem csak a bővítést illetően.

MTI fidesz.hu