Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Gyurcsány-király ajtaját senki sem akarja kinyitni

Gyurcsány Ferenc dolgozatának egyik tévedését Lengyel László abban látja, hogy a jobboldalt, és benne a Fideszt a demokratikus minimumot megtagadó pártként és választói tömegként írja le. Ezt nem engedheti meg magának, mert ezzel a fél országot leírja.


Dátum: 2007-01-28 16:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=71374
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:28:56.323978, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


Lengyel László szerint a miniszterelnök legújabb, a pénteki Népszabadságban "Szembenézés" címen megjelentetett írásának műfaja meghatározhatatlan. Emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány a 90-es évek közepétől több, nagy terjedelmű cikket is publikált a Népszabadságban, akkor is megpróbálta megfogalmazni a vállalkozó értelmiségi nézőpontját. (Merjünk baloldaliak lenni) Ugyanakkor Orbán is írt háromrészes publicisztikát a Magyar Nemzetbe (Merre tovább, jobboldal?). Mintha a politikai elemzőket is megirigyelték volna, és mintha magukat is elemezgetnék.

Gyurcsány igazolást keres

A közíró úgy véli: Gyurcsány Ferenc igazolást, támasztékot keres, hogy milyen örökséget vállalnak a szocialisták. Visszanyúl 1948-hoz, 1956-hoz, Bibóig és Jászig. Írásában szakít nemcsak a rákosizmussal, de a kádárizmussal is Nagy Imre személyében a mártírt emeli ki és nem a reformert. Másutt keres értékeket. Lengyel László nem ért vele egyet, mert a magyar szocialistáknak komoly öröksége az '53-as reform, később a Nyers Rezső féle reform és a '80-as évek reformkommunistáinak tevékenysége is. Ezekkel az értékekkel a magyar baloldal közösséget vállal. Igaz a baloldal egy másik része - és ez nem a politológus ízlésének való, de megmagyarázható tény - a kádári korszakkal.

Lengyel László úgy véli: Gyurcsány ezzel az örökségválasztással bemászott egy olyan lyukba, mint amilyenben - szerinte - Orbán Viktor üldögél a jobboldallal. Az Orbán által felvázolt sematikus kép szerint ugyanis bolseviki diktatúra volt, és az 1948-tól a rendszerváltásig tartó időszak tele van a megkínzottak kiáltásaival vagy az árulókkal. Pedig még a Kádár-rendszeren belül is óriási különbségek voltak: másképpen nézett ki a rendszer 1957, mint 1968-ban vagy 1984-ben.

Példátlan hatalomkoncentráció, bukdácsoló reformok

Gyurcsány Ferenc dolgozatának egyik tévedését Lengyel László abban látja, hogy a jobboldal, és benne a Fideszt a demokratikus minimumot megtagadó pártként és választói tömegként írja le. Ezt nem engedheti meg magának, mert ezzel a fél országot leírja. Ha nem ad értelmes válaszokat arra, hogy mit jelent a polgári Magyarország igénye, a nemzeti oldal szerepe, akkor elzárja a tárgyalások útját. Ezek ugyanúgy valódi értékek, mint a baloldali értékek, ezeket nem kellene a demokratikus minimumból kizárni.

Nincs szó az őszödi beszéd óta elkövetett hibákról sem Gyurcsány Ferenc legújabb dolgozatában. Lengyel László ilyennek látja a hatalomkoncentrációt gyakorlatát, amelynek jelentős szerepe van abban, hogy ilyen összevissza, bukdácsolva mennek a reformok. A politológus szerint Gyurcsányra jellemző a "Szent György és a sárkány" effektus, azaz úgy érzi, hogy a reformokat a párttársai, a kormánya, az apparátus ellenében kell végigvinnie. Ha ez tényleg így van, nem lett volna szabad velük dolgoznia. - Hol vannak az ő csapatai? Nincs egy másik garnitúra? - teszi fel a kérdést a politológus. Ő eleve gyanakvással fogadja a hatalomkoncentrációt. Nincs olyan bizottság, aminek ne a miniszterelnök állna az élén, a fejlesztési pénzek el vannak vágva a működési pénzektől, a miniszterek stábjai azt sem tudják, hogy felelős-e valamiért a miniszterük. Lengyel László szerint technikailag nem működik úgy a dolog, hogy "Én megyek előre, ti utánam". Úgy látja, Gyurcsány Ferencnek ki kellene egyeznie a pártjával, a koalíciós társával, sőt az ellenzékkel is. Egy konszolidált működésre kellene áttérni.

- Bizonyos értelemben ezek a megnyilatkozások a '98-tól tartó Orbán-korszak végeredményei - véli Lengyel László -, amely szerintem igen fenséges megnyilatkozásokat eredményezett, és azt kellett figyelni, hogy a király elégedett-e népével. A jelenlegi király elmondta, hogy gondolkodik a világról. A legkényesebb az lesz benne, hogy nem lesznek olvasói - bár lehet, hogy rám cáfol az élt -, és ennél nincsen nagyobb baj. Azaz, amikor a palota kapuját nem akarja senki kinyitni.

Magyar Rádió - fidesz.hu

Kapcsolódó elemek