Elkészült a verespataki hatástanulmány
A román környezetvédelmi minisztérium továbbította a verespataki aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román cégnek azt a terjedelmes anyagot, amely az aranybánya környezetvédelmi hatástanulmányával kapcsolatban a lakossági vitán megfogalmazott észrevételeket tartalmazza.
Dátum: 2007-02-01 10:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=71564
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:29:54.122616, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Korodi Attila, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára tájékoztatta a sajtót: a 768 oldalból álló dokumentáció a minisztériumhoz beérkezett 5610 kérdést és véleményt, valamint a közviták során elhangzott 489 hozzászólást tartalmazza.
Az elküldött dokumentáció megtekinthető a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium honlapján (www.mediu.ro). A minisztérium egyben felszólította a beruházás tulajdonosát, hogy készítsen jegyzéket, amely tartalmazza a megoldási javaslatokat a környezetvédelmi hatástanulmányban megjelölt problémákra.
A cég tavaly nyújtotta be környezeti hatástanulmányát, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormány elbírálhassa, engedélyezi-e a projektet. E tanulmányt nemzetközileg elismert tudósok bírálták, az ország különböző pontjain összesen tizenhat közvitát rendeztek, ebből kettőt Magyarországon.
A közmeghallgatáson felszólalók többsége a zagytározó vízáteresztő képessége miatt aggódott. Sokan a biodiverzitást, a természetvédelmet, a pénzügyi garanciákat tekintették fontosnak, mások az egyházak és a román tudományos akadémia álláspontját hangoztatták, de voltak a kulturális örökségre, a lakosság elköltöztetésére vonatkozó kérdések, felvettettek technológiai problémákat, és akadtak, akik a verespataki projektet a nagybányai esettel igyekeztek összehasonlítani, amely a tiszai ciánszennyezést okozta.
A témához egyébként nem csupán a közmeghallgatások keretében szólt hozzá a lakosság. Több mint hatezer román állampolgár ellenezte a ciántechnológiás eljárással tervezett aranykitermelést a román parlament képviselőházának internetes honlapjára küldött hozzászólásában. Indokaik között elsősorban az szerepelt, hogy a beruházás szerintük egyaránt pusztító hatással lenne a környezetre, a tájra, a helyi kulturális örökségre. Voltak, akik úgy gondolták: az aranykitermelés engedélyezési folyamata csak a hatóságok "magas fokú korrupciója" miatt juthatott ilyen előrehaladott stádiumba. A hozzászólók felháborodással fogadták azt is, hogy a beruházást tervező kanadai vállalat, a Gabriel Resources (amely 80 százalékban birtokolja az RMGC-t, mintegy 20 százalék a román államé) ötmillió eurós reklámkampányt folytatott a médiában tervének népszerűsítésére.
Az államtitkár a napokban már elmondta, hogy a jogszabály szerint a beruházót nem köti határidő az alapos válaszadásra vonatkozóan. Ha ez megtörténik, az illetékes - a környezetvédelmi minisztérium vezetése alatt álló - tárcaközi bizottság negyven napon belül köteles összeülni a beruházó válaszainak az értékelése céljából. Ha kell, visszakérdezhet egyes témákban, s csak akkor fog döntést hozni, amikor már minden szükséges információ a rendelkezésére áll.
A kormány határozatban foglal majd állást arról, hogy megadja-e az engedélyt vagy sem. Figyelembe veszi annak a hattagú vegyes bizottságnak a véleményét is, amelyben két magyarországi, két romániai és két független európai uniós szakértő vesz részt.
Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatak mellett. E helyen legalább 330 tonna aranyat és 1.300 tonna ezüstöt rejt a föld. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és több száz millió dolláros nyereségre számít.
MTI - fidesz.hu