Kordont borogatni nem jogsértés?
Az állampolgári engedetlenség az alkotmányjogi tankönyvekből ismert fogalom, a hatályos magyar jogban azonban ilyen nem szerepel - mondta el a Népszabadság kérdésére Kolláth György alkotmányjogász. Más szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a budapesti főkapitánynak a műveleti terület kialakítását elrendelő intézkedése nem tekinthető államigazgatási határozatnak. Amennyiben az intézkedés valóban csak belső rendelkezésnek tekinthető, a képviselők nem követtek el semmilyen jogsértést.
Dátum: 2007-02-04 13:14:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=71700
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:30:39.267997, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Kolláth György szerint a polgári engedetlenség körébe kizárólag olyan - akár extrém - figyelemfelhívó, tiltakozó akciók tartozhatnak, amelyek nem valósítanak meg törvénysértést. Lehet például ülősztrájkolni, plakátba burkolt szendvicsemberként az utcán sétálgatni, de nem lehet a rendőrség által felállított kerítést önkényesen elbontani. A kordon egyébként valószínűleg jogellenesen állt a Kossuth téren - véli Kolláth. Álláspontja szerint a műveleti területté nyilvánítás okai hosszú ideje nem állnak fenn - a rendőrség által védeni kívánt parlament hosszú ideig nem is ülésezett -, ezért a kerítést le kellett volna bontani. Az egyik oldal jogsértésére azonban elfogadhatatlan válasz, ha az ellenérdekű fél is törvénytelen módszerekkel lép fel - tette hozzá. Az alkotmányjogász szerint az lett volna a legjobb megoldás, ha egy, a Kossuth térre bejelentett tüntetés betiltása esetén a szervezők bírósághoz fordulnak. Ha valaki ezt teszi, már régen kiderül, hogy jogszerű vagy sem a Kossuth téri kordon.
Más szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a budapesti főkapitánynak a műveleti terület kialakítását elrendelő intézkedése nem tekinthető államigazgatási határozatnak. Ha ez így van, a dokumentum kizárólag a rendőrökre nézve állapíthat meg kötelezettségeket, az állampolgárokat viszont nem köti. Ezt az álláspontot erősíti, hogy Gergényi Péter hosszú ideig megtagadta az intézkedés nyilvánosságra hozatalát, így annak tartalmát nem is ismerhettük meg. Egy államigazgatási határozat viszont olyan publikus irat, amelyről minden érintettet tájékoztatni kell, különben aligha várható el, hogy az abban foglalt rendelkezéseket betartsák.
Amennyiben az intézkedés valóban csak belső rendelkezésnek tekinthető, a képviselők nem követtek el semmilyen jogsértést. Ám akkor sem lesz egyszerű helyzetben az igazságszolgáltatás, ha a dokumentumot mégis szabályos államigazgatási határozatnak minősítik. Nincs ugyanis olyan tényállás sem a szabálysértési kódexben, sem a Büntető törvénykönyvben, amelynek alapján fel lehetne lépni ellenük. A kordon békés felborogatása egyszerűen kívül marad a hatályos jogon, s legfeljebb a rongálás szabálysértésébe lehetne "beletuszkolni". Más lett volna a helyzet, ha a rendőrök megpróbálják megakadályozni a bontásban a "tetten ért képviselőket", és ők ellenállnak. Akkor szóba jöhetne a rendzavarás szabálysértése, esetleg a hivatalos személy elleni erőszak is.
nol.hu - fidesz.hu