Kiszivárgott Gönczöl-jelentés: Gyurcsány is hibás
A tavaly szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály, a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség és a helyzet kezelésénél hibázott a rendőrség, a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök is - állapította meg a Gönczöl Katalin büntetőjogász vezette bizottság.
Dátum: 2007-02-05 19:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=71789
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:31:07.281272, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A tavaly őszi zavargások hátteréről, következményeiről készített jelentés - az MTI értesülései szerint - azt hangsúlyozza, hogy szükséges volt az október 23-án alkalmazott erőszak az utcakövekkel, vas- és fém rudakkal felszerelt támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt, de egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát.
A bizottság a jogszabályi előírásokkal ellentétesnek tartja, hogy az október 23-án intézkedő rendőrök egy részén nem volt azonosító, és közülük sokan maszkot is viseltek.
A Gönczöl-bizottság a rendőrséggel kapcsolatban többek közt azt javasolja, hogy ilyen akcióban csak erre kiképzett rendőrök vegyenek részt.
Az október 23-i eseményekhez a jelentés szerint hozzájárulhatott az is, hogy a rendőrség a megemlékezés helyszíneként a bejelentés alapján tudomásul vette az Astoria környékét, amely azonban a városszerte folyó ünnepségek, valamint a több mint 50 külföldi delegáció közlekedése szempontjából is különösen aggályos volt.
A jelentés kitér arra, hogy hibázott a Fidesz-rendezvény műsorvezetője, aki annak ellenére nem tájékoztatta a közeledő erőszakos tüntetőkről az ünnepség résztvevőit, hogy erről időben tájékoztatást kapott a rendőrségtől. Így többen tájékozatlanságból mentek a rendőri oszlatás felé.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján - írja a jelentés - a békés tüntetésről távozók és az erőszakos tüntetők a szervezett rendbontó csoportok tervei szerint keveredtek össze.
A bizottság úgy látja: Magyarországon nem megfelelő a tömegoszlatás rendszere, mert a felhívásokat és az előzetes figyelmeztetéseket nem mindenki hallotta.
Az MTV szeptemberi ostrománál a budapesti rendőrfőkapitány és az ORFK helyszínen tartózkodó helyettes vezetőjének a szakmai felelősségét említi a jelentés.
A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök is hibázott, mert alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét és így nem is tudott rá megfelelően reagálni.
A jelentés szerint a köztársasági elnöknek a konfliktus megoldására tett kísérletei sem voltak a legszerencsésebbek, mert hangsúlyozták az erkölcsi válságot, hamis képzetek keltettek és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javításához.
A bizottság úgy véli, hogy a parlamenti ellenzéknek a kormányprogrammal kapcsolatos népszavazási kezdeményezései alkalmasak az alkotmányos rendszer jelentős destabilizálására.
A bizottság úgy véli, hogy a parlamenti ellenzéknek a kormányprogrammal kapcsolatos népszavazási kezdeményezései alkalmasak az alkotmányos rendszer jelentős destabilizálására.
Veszélyesnek tartja a jelentés a jelenlegi választási rendszert abból a szempontból, hogy a győztes párt akár egyedül is kétharmados többséget szerezhet, ezzel tetszése szerint, konszenzuskényszer nélkül alakíthatja a későbbi alkotmányos berendezkedést.
A jelentés a helyzet kialakulását vizsgálva arról ír, hogy a politikai pártok 2006-ig halogatták a nagy ellátórendszerek reformját, miközben az embereknek folyamatosan egyre több dolgot ígértek. Az ennek hatására kialakult bizonytalanságot és az aktuális problémák gerjesztette indulatokat a Fidesz vezető csoportjának politikája rendezte össze egységesnek látszó jelenséggé - tartalmazza a jelentés, amely úgy véli, a párt 2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, a 2006-os újabb vereség után pedig egy gyors sikerrel kecsegető kormánybuktató stratégiára váltott. Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali csoportok, hogy a Fidesz mögöttük is áll - olvasható a jelentésben.
A rendőrség hibái közé sorolja, hogy a Kossuth téren szeptember 17-én elkezdett tüntetést tévesen minősítette választási gyűlésnek, a kampánycsend alatt tartott rendezvényeket pedig kulturális rendezvényeknek.
Azt is hibának tartja a jelentés, hogy feloszlatás helyett a rendőrség tárgyalásokba kezdett az önjelölt szervezőkkel, ami bátorítás volt az erőszakosan fellépők számára és hozzájárult a további jogellenes térfoglaláshoz, illetve más jogsértésekhez.
Ezek is összefüggésben álltak az október 23-i be nem jelentett, erőszakossá váló demonstrációk kialakulásával - tartalmazza a jelentés.
Az MTV-székház ostroma kapcsán személyes szakmai felelőssége - a dokumentum szerint - a budapesti rendőrfőkapitánynak, illetve az ORFK helyszínen tartózkodó helyettes vezetőjének van. Előbbinek az előzetes tervezés szakmai hibája miatt, utóbbinak azért, mert nem tett meg minden szükséges intézkedést, amikor látta, hogy a budapesti vezetés nem lesz képes a székház megvédésére.
Azt ajánlják a kormánynak, hogy módosítsa a gyülekezési törvényt: térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén, valamint írja elő, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése között legfeljebb 24 óra teljen el, a demonstrációt a bejelentést követően 6-8 órával már lehessen elkezdeni.
A szakértői testületet tavaly október végén hozta létre a kormány, hogy kivizsgálja a szeptember-októberi utcai zavargások okait, hátterét és megvizsgálja a következményeket. A szakértői bizottságot Gönczöl Katalin kriminológus professzor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) miniszteri főtanácsadója, volt általános ombudsman vezeti. A szakmai bizottságban jogászok, szociálpszichológusok, történészek és rendvédelmi szakértők dolgoznak.
MTI - fidesz.hu