Döntöttek az Irán elleni szankciók bevezetéséről

Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn az Irán elleni ENSZ-szankciók végrehajtását, ugyanakkor továbbra sincs szó külön uniós intézkedésekről.

Dátum: 2007-02-12 13:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=72139
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 01:34:01.314913, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője előzőleg megerősítette, hogy az unió folytatni kívánja a párbeszédet Teheránnal. A miniszterek már januári találkozójukon jelezték, hogy az EU-tagországok teljes egészében és késlekedés nélkül végrehajtják az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránnal szembeni büntetőintézkedéseit, most ezt a döntést hagyták jóvá hivatalosan, a vita nélkül elfogadott napirendi pontok között - szivárogtatták ki uniós diplomaták. Az intézkedések elvben két héten belül életbe léphetnek.

A BT közvetlenül az év végi ünnepek előtt határozott arról, hogy Teherán ellen két hónapon belül büntetőintézkedések lépnek életbe, ha nem mond le urándúsítási terveiről. A szankciók a gyanús tevékenységet segíteni képes anyagok és eljárások kivitelének beszüntetését, az atomprogramhoz kötődő magas rangú személyek utazásainak korlátozását és javaik befagyasztását is magukban foglalhatják. Az EU-miniszterek már januárban üdvözölték a döntést, szükségesnek és arányosnak nevezték azt, továbbá állást foglaltak arról, hogy az említett intézkedéseket teljes egészében és gyorsan alkalmazni kell. Leszögezték ugyanakkor, hogy később a szóban forgóknál bővebb körű szankciók következhetnek, ha Irán továbbra is ragaszkodik álláspontjához.

A brüsszeli találkozóra érkezve az elnöklő Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter elmondta, hogy most Irántól vár javaslatokat az EU. Ali Laridzsáni, a nukleáris ügyekben illetékes főtárgyaló a hét végén kijelentette, hogy Irán nem akar atomfegyver birtokába jutni, és kész három héten belül válaszolni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) a teheráni atomprogrammal kapcsolatos minden kérdésére. Mahmúd Ahmedinazsád iráni elnök arról beszélt, hogy Teherán nem hagy fel atomprogramjával, de kész tárgyalni nyugati partnereivel. Januárban az EU azt is megerősítette: továbbra is áll tavaly nyári ajánlata, amely igen kedvező feltételeket tartalmazott Iránnak az urándúsítás befagyasztásáért cserébe.

A mostani jóváhagyáshoz az is kellett, hogy Nagy-Britannia és Spanyolország megoldjon egy szövegezési vitát, amely nem tette volna lehetővé a szankciók életbe léptetését. Madrid ugyanis hétfőig nem fogadta el, hogy a szankciók ügyében illetékes hatóságok listáján egy gibraltári szervezet is helyet kapjon, míg London ragaszkodott ehhez. Végül Gibraltár neve nem szerepel a listán, csupán a felelős brit hatóságként megadott külügyi hivatal internetes honlapján érhető el az ottani illetékes.

A brit-spanyol vita eddig akadályozta az Észak-Korea ellen elhatározott szankciók életbe léptetését is. Arról az októberi atomkísérletet követően döntött az ENSZ, majd az unió, és most szintén végrehajthatóvá válik európai szinten.

A hétfői uniós külügyminiszteri nyilatkozatok megerősítették azt is, hogy az EU szeretne kedvező jelet küldeni Szerbiának az uniópárti erők kormányalakításának ösztönzésére. Ennek jegyében várhatóan kilátásba helyezik a tavaly befagyasztott társulási tárgyalások automatikus folytatását, amint ilyen összetételű kabinet alakul.

MTI - fidesz.hu